Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid

lasztás társadalmi és gazdasági következményeit alaposan elemezhették. Mint társadalmi kérdésekről, politikai jelenségekről is írhattak - erre adnak példát a gyűjteményünkbe felvett szocializmusról, agrárszocializmusról megjelentetett írások. A nem politikai lap státus valójában nem annyira korlátot, mint védel­met jelentett. Kiélezett helyzetekben - mint amilyen egy választási küzdelem volt - erre hivatkozva a szerkesztő elháríthatta a legbefolyásosabb személyektől érkező nyomást. Az első oldal alsó harmadában, a „vonal alatt" volt a tárca helye. Itt kap­tak helyet az irodalmi művek, az értekezések és a társasági beszámolók. Ez névvel jelölt rovat volt; itt bontogatták szárnyaikat a helyi írók és költők, de nemegyszer Bródy Sándorhoz hasonló tekintélyű, országos hírű szerzők mun­kái is megjelentek a lapban. Ez a rovat a lap tekintélyére és anyagi helyzetére is utalt. 1900 januárjában, a lap egyik legjobb korszakában Kóhn Dávid bejelen­tette, hogy anyagi áldozatot nem kímélve megszerezték a Békés tárcaírójának Ambrus Zoltánt, Benedek Eleket, Rákosi Viktort, Kóbor Tamást, Nogáll Jan­kát, Krúdy Gyulát, Pap Dánielt, Ábrányi Kornélt, Jászai Marit és még sok más, a maga korában jól csengő nevet viselő írót. 45 E rovatban a századforduló előtt rendszeresen teret kaptak történeti írások, Oláh György és Karácsonyi különö­sen gyakran publikáltak. Ahogy a korban a történelem a nemzeti identitás for­málója volt, az itt közölt írások a szűkebb pátria megismerését, az azzal való azonosulást szolgálták. Ha rövid volt a vezércikk, az első oldalon, ha hosszabb, a másodikon kezdődtek a legfontosabb részletes tudósítások: ezek a megyei törvényhatóság üléseiről, a gyulai képviselő-testület fontos üléseiről szóltak. Itt kaptak helyet a helyi rendeletek és más hasonló közlemények. Majd következett a terjedelmes, olykor két oldalnál is hosszabb hír rovat, ahol a körök és egyletek közgyűlései­től, a társasági eseményektől, a halálesetektől a lopásokig minden számottevő eseményről beszámoltak. A hírek rovat cikkei név nélkül jelentek meg, noha a pár soros híradástól a terjedelmes tudósításig terjedő írások között komoly új­ságírói felkészültséget kívánó publikációk is voltak. Ilyennek számítottak pél­dául a gondosan fogalmazott nekrológok, amelyek egy-egy személyt elhelyez­tek - a tartalom mellett már az írás terjedelmével is - a város társadalmában. Ezek többségét alighanem Kóhn Dávid írta, s már azzal is orientált, hogy jeles iparosokról éppen úgy írt, mint a város társadalmi hierarchiájának felső részé­hez tartozó tisztviselőkről, szabad pályán mozgó értelmiségiekről. A hír rovatot a közgazdasági cikkek, a megyei bíróság előtt lefolyt perekről tudósító Törvény­széki csarnok rovat követte. Ugyanitt kaptak helyet a könyv- és újságajánlatok. Ugyancsak a záró részbe illesztették be olykor a speciális szakcikkeket, például a filoxéra elleni védekezés módszereit ismertető írásokat. A lap a különféle magánközleményeket tartalmazó Nyílt tér rovattal s az időnként komoly terje­delmű reklám résszel zárult. Voltak természetesen egyszeri vagy ismétlődő ak­tualitásokhoz kötődő írások is. Nyaranta nagy terjedelmet kapott a nyári szín­45 [Kóhn Dávid]: Olvasóinknak. Békés, 1900. jan. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom