Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid
lasztás társadalmi és gazdasági következményeit alaposan elemezhették. Mint társadalmi kérdésekről, politikai jelenségekről is írhattak - erre adnak példát a gyűjteményünkbe felvett szocializmusról, agrárszocializmusról megjelentetett írások. A nem politikai lap státus valójában nem annyira korlátot, mint védelmet jelentett. Kiélezett helyzetekben - mint amilyen egy választási küzdelem volt - erre hivatkozva a szerkesztő elháríthatta a legbefolyásosabb személyektől érkező nyomást. Az első oldal alsó harmadában, a „vonal alatt" volt a tárca helye. Itt kaptak helyet az irodalmi művek, az értekezések és a társasági beszámolók. Ez névvel jelölt rovat volt; itt bontogatták szárnyaikat a helyi írók és költők, de nemegyszer Bródy Sándorhoz hasonló tekintélyű, országos hírű szerzők munkái is megjelentek a lapban. Ez a rovat a lap tekintélyére és anyagi helyzetére is utalt. 1900 januárjában, a lap egyik legjobb korszakában Kóhn Dávid bejelentette, hogy anyagi áldozatot nem kímélve megszerezték a Békés tárcaírójának Ambrus Zoltánt, Benedek Eleket, Rákosi Viktort, Kóbor Tamást, Nogáll Jankát, Krúdy Gyulát, Pap Dánielt, Ábrányi Kornélt, Jászai Marit és még sok más, a maga korában jól csengő nevet viselő írót. 45 E rovatban a századforduló előtt rendszeresen teret kaptak történeti írások, Oláh György és Karácsonyi különösen gyakran publikáltak. Ahogy a korban a történelem a nemzeti identitás formálója volt, az itt közölt írások a szűkebb pátria megismerését, az azzal való azonosulást szolgálták. Ha rövid volt a vezércikk, az első oldalon, ha hosszabb, a másodikon kezdődtek a legfontosabb részletes tudósítások: ezek a megyei törvényhatóság üléseiről, a gyulai képviselő-testület fontos üléseiről szóltak. Itt kaptak helyet a helyi rendeletek és más hasonló közlemények. Majd következett a terjedelmes, olykor két oldalnál is hosszabb hír rovat, ahol a körök és egyletek közgyűléseitől, a társasági eseményektől, a halálesetektől a lopásokig minden számottevő eseményről beszámoltak. A hírek rovat cikkei név nélkül jelentek meg, noha a pár soros híradástól a terjedelmes tudósításig terjedő írások között komoly újságírói felkészültséget kívánó publikációk is voltak. Ilyennek számítottak például a gondosan fogalmazott nekrológok, amelyek egy-egy személyt elhelyeztek - a tartalom mellett már az írás terjedelmével is - a város társadalmában. Ezek többségét alighanem Kóhn Dávid írta, s már azzal is orientált, hogy jeles iparosokról éppen úgy írt, mint a város társadalmi hierarchiájának felső részéhez tartozó tisztviselőkről, szabad pályán mozgó értelmiségiekről. A hír rovatot a közgazdasági cikkek, a megyei bíróság előtt lefolyt perekről tudósító Törvényszéki csarnok rovat követte. Ugyanitt kaptak helyet a könyv- és újságajánlatok. Ugyancsak a záró részbe illesztették be olykor a speciális szakcikkeket, például a filoxéra elleni védekezés módszereit ismertető írásokat. A lap a különféle magánközleményeket tartalmazó Nyílt tér rovattal s az időnként komoly terjedelmű reklám résszel zárult. Voltak természetesen egyszeri vagy ismétlődő aktualitásokhoz kötődő írások is. Nyaranta nagy terjedelmet kapott a nyári szín45 [Kóhn Dávid]: Olvasóinknak. Békés, 1900. jan. 7.