Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Történetek, krónikák, legendák

télyt foglalta el. A legénység egy része az óvárt szállotta meg, túlnyomó része pedig sátortábort vert fel a Sarkadi út bal oldalán. Másnap, augusztus 20-án egy osztrák ezred is bevonult a városba, s a vásárteret foglalta el. Vezetője az aradi várnak későbbi szomorú hírnévre vergődött, még később tragikus véget ért parancsnoka, Howiger tábornok volt, de Gyulára jöttek Montenuovo herceg és Reischach osztrák generálisok is. Gyula város lakossága akkoriban alig volt több 12 000 embernél; házainak száma a mainak felényije sem. - Az ezernégyszáznyi honvédtiszt mindegyike szállást kapott mégis. Alig volt zsellérház is, amelynek vendége ne lett volna. Az előkelő honvédtisztek a belvárosi házakban laktak. A későbbi aradi tizenhárom közül Gyulára hozták az oroszok Damjanichot, Kiss Ernőt, Nagysándort, Leiningen grófot, Török Ignácot, Láhnert, Lázár Vilmost, Aulichot és Knézich Károlyt. Rajtuk kívül itt volt többek között báró Podmaniczky Frigyes, báró Lipthay Béla, gróf Teleki Sándor (akinek koltói kastélyában Petőfi tudvalevően mézesheteit töltötte), Szende Béla, aki a hetvenes években honvédelmi miniszter volt, s ily minőségben Ferenc József királlyal 1876-ban Gyulán volt újra, Ormay Norbert és a Nagyváradon később mártírhalált szenvedett lengyel Rulikowsky Kázmér is. Damjanichot a grófi kastély oldalszárnyában helyezték el, a mai uradalmi irodahelyiségben, ahol felesége Csernovits Emília már hónapok óta élvezte gróf Wsnckheim Józsefné Jankovich Stefánia vendégszeretetét. De Damjanich csak nappal lehetett felesége mellett, éjszakára az óvár kapujának jobb oldalán levő kis szobába csukták el, a mellette levő másik kis szoba pedig Láhner cellája volt. Kiss Ernő rokonánál, Kiss Jánosnál, a későbbi megyefőnöknél lakott, abban a házban, ahol ma az úri kaszinó van. Nagysándor a református lelkészlakban, Leiningen gróf Németh Antal házában - most Bekker Antal bádogos iparosé -, Aulich Másik András órás, most özvegy Deimel Lajosnéé, Lázár Vilmos Király Ferenc uradalmi tiszt házában - ma Kovács Erzsébet úrnő tulajdona -, Knézich Károly a Czégényi István, néhai dr. Berkes Sándor egészségügyi főtanácsos, nyug. kórházi igazgató-főorvos mai házában, Török Ignác Tbrmássy Lajos volt megyei főorvos, ma özv. Groh Mihályné házában, Ormay Norbert dr. Csausz Lajos orvos, majd néhai Brém Lőrinc kanonok volt lakásában, báró Podmaniczky Frigyes Ferentzy Alajos, ma Kertész Lajos kereskedő házában, báró Lipthay Béla Moldoványi Károly, később Keller Imre ügyvéd házában, gróf Teleki Sándor Vresicz, ma dr. Folmann János ügyvéd házában lakott. Ezeket az adatokat és egyáltalán a fegyverletétel itt megírt részleteit a világosi fegyverletétel után Gyulára hazajött, boldogult édesapám, Kóhn Hermann, volt honvéd elbeszélésén és Oláh György már említett történelmi művén kívül még a hetvenes években hallottam és jegyeztem fel néhai Kalmár Mihály uradalmi igazgató, Farkas Zsigmond számtartó, dr. Erkel Rezső akkori uradalmi orvos, Bach József, a kastély öreg házmestere, Czégényi István és Végh József földbirtokosok, a fegyverletételben részt vett néhai Weland Károly honvédtiszt, később kígyósi jegyző, néhai Wieland Dénes gyógyszertár-tulajdonos barátom édesatyja, és akkor még életben volt számos szemtanú elbeszélése után.