Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Történetek, krónikák, legendák
Az okányi öreg Schwarcz minden ilyen alkalommal meglátogatta Váriban Ecsedy János református papot. Akkortájban már dúsgazdag ember volt, és gyönyörű fogaton jött ősei falujába, ahol maga is fiatal éveit töltötte. Egyszer nagy zivatar keletkezett, és az öreg pap intézkedett, hogy a kocsis az udvaron ázó lovakat kösse be az istállónak is használható fészerbe. A kocsis pár perc múlva jelentette a szobában beszélgető papnak és gazdájának, hogy a lovak nem akarnak a fészerben maradni, mert jobb és kényelmesebb helyhez vannak szokva - mire az öreg Schwarcz méltatlankodva mondta, hogy már ha énnekem nem derogált abban a fészerben éjszakákon át hálni, a lovaim se legyenek nálam nagyobb urak. A zsidók elköltözésével az ötvenes évek elején megszűnt a vári hitközség is. Voltaképpen nem is szűnt meg, hanem szétmállott. A 4500 lakosú községben ma már csak egyetlen zsidó lakik, egy szegény mészáros. Bizonyára voltak a hitközségnek antik, nagy értékei: a memor-könyv, a menora, a régi machsorjai, s ki tudja mi minden egyéb. Nem lehet megtudni, ki s hová vitte el egyikét, másikát. A gyulai hitközségnek csak egy nagyon régi, értékes Tóra s a múlt században a tanító által vezetett primitív matrikula jutott birtokába, no, meg amint említettem - az exhumált holttestek és sírkövek. Nagyon érdemes volna az Alföld évszázadokon át talán egyedüli zsidó gyülekezetének históriájára több fényt deríteni. (Hatvan év múltán i. m. 207-212. és Egyenlőség, 1930.) Az 1848-49-es honvédtisztek fegyverletétele Gyulán 1 Az 1848-49-es szabadságharcról megjelent memoárok nagy része is kivéve néhai Oláh György Békésvármegye 1848-49 című jeles történeti művét alig pár szóval, vagy még pár szóval sem vesz tudomást arról, hogy a világosi fegyverletétel voltaképpen Gyulán fejeztetett be az 1849. augusztus 13-át követő kilencedik napon, augusztus 22-én, a grófi kastély és „óvár" közötti téren. Többet mondok: 87 esztendő múltával Gyula városában is, már csak kevesen tudják, hogy ez a város volt a végtelenül tragikus eseménynek szomorú színhelye. 1 A honvédtisztek fegyverletételére vonatkozó új kutatásokat Dusnoki-Draskovich József foglalta össze: A honvédtisztek gyulai fegyverletétele a források tükrében. In: Uő.: Nyitott múlt. Gyula, 2000. 309-328. p. Dusnoki-Draskovich József tanulmányában összeveti Kóhn Dávidnak a gyulaiak emlékein alapuló írását a forrásokkal. Egyebek mellett két alapvető tévedését korrigálja: a fegyverletétel augusztus 23-án és nem 22-én volt. S nem kilenc, hanem tíz, Aradon kivégzett tábornok tette le a fegyvert Gyulán. Kóhn Dávid listáján nem szerepel Poeltenberg Ernő és Schweidel József; viszont a Kóhn által megnevezett tábornokok közül Lázár Vilmos Karánsebes közelében adta meg magát. O tehát nem járt Gyulán.
