Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
A Békés szerkesztője
Első nagy riportom Ezelőtt hatvan esztendővel, 1876. június havában mint húszéves ifjú léptem segédszerkesztői minőségben az akkor hetedik évfolyamában levő Békés kötelékébe. 1 Nem voltam, nem is lettem úgynevezett „hivatásos" újságíró; mint e lapnak két évtizedet meghaladó időn át felelős szerkesztője sem voltam az, mert az újságírás rám nézve fizetés és tiszteletdíj nélküli, úgynevezett „nobile officium" volt és maradt mind e mai napig, akár egy közbizalmon és tisztességen alapuló kaszinói tisztviselői állás. A Békés nemcsak Gyula városának, hanem az egész vármegyének egyetlen lapja volt akkoriban, és mint ilyen, a Békésvármegyei Gazdasági Egyletnek hivatalos közlönye, melyben az egylet közleményei, közöttük Mokry Sámuel titkár tollából és aláírásával a közgyűlések, igazgató választmányi ülések jegyzőkönyvei láttak szórói-szóra napvilágot, ugyanúgy az egylet által évről évre rendezett - három évtized óta, sajnos, megszűnt - lóversenyekről és ugyancsak évenkint megtartott állatkiállításokról szóló tudósítások is. Mokry Sámuel Békés vármegyén túlterjedő országos hírnevét mint a búzanemesítés első kezdeményezője alapította meg. Az Inkey család tulajdonában volt, azóta már elparcellázott uradalomnak volt hosszú időn át bérlője, és ott kezdte meg a búzanemesítés kísérletét a hetvenes évek elején, amely kísérlet azonban - mint annyi más téren való kísérletezés is - nagy buzgalma és fanatikus meggyőződése mellett sem bizonyult olyan reálisnak és sikeresnek, mint aminőnek a Székács-féle és a Bánkúti bevált, amely utóbbiaknak pedig, különben tagadhatatlan kedvező eredményei dacára, tapasztalt gazdák is jókora számban vannak még kételkedői, sőt ellenségei is. Három évvel a várost elpusztító nagy árvíz előtt, 1876. augusztus havában Szegednek mozgalmas napjai voltak, amelyeken országra szóló események folytak le. Egyszerre tartották falai közt a Dugonics-szobor leleplezését, a magyarországi összes dalárdák dalünnepélyét és a Szegedi Ipartestület által Bakay Nándor és Gelléri Mór titkár irányítása mellett rendezett országos iparkiállítást, amely utóbbi e nemben az első volt Magyarországon. Az ipari s a vele kapcsolatos mezőgazdasági kiállításon Békés vármegye is részt vett; mégpedig akképpen, hogy annak keretében a Békés vármegyei Gazdasági Egylet kollektív kiállítást rendezett, a főreál iskolai épületben e célból rendelkezésére bocsátott két szobában. A kiállító Békés megyei gazdák és iparosok kiállítás okozta költségeit - szállítás- és térdíjakat - maga az egylet viselte, és ennek folytán kiállítók bőven jelentkeztek és mind a két szoba zsúfolásig megtelt a kiállított tárgyakkal. A dalünnepélyen, amelyen országos főkarnagyi minőségben az akkor 66 éves Erkel Ferenc, Gyula város halhatatlan emlékű nagy szülöttje is megjelent, 1 A Kóhn Dávid által említett újság - az 1869-ben indított Békés jogutódaként - 1876 és 1878 között Békési Lapok címen jelent meg.
