Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid
verésére." 21 Az a tény, hogy a békési iskola diákjai összeadott krajcárjaikon járatták a Jókai új regényeit közlő Hon című lapot, hogy Pesten járva elzarándokoltak az író házához, s rajongásuk jeleként megcsókolták a kapu kilincsét, arra utal, hasonló szellemiség uralkodott Békésen is. 22 Kóhn Dávid a megszerzett tudás mellett útravalóként a nemzeti elkötelezettséget és a közösség szolgálatának etikai parancsát is magával vitte a békési és a szarvasi gimnáziumból. A megszerzett tudás gyakorlatban való kipróbálására csakhamar alkalom adódott. 1873-ban Gyula rendezett tanácsú várossá alakult, s a nagyobb létszámú és a korábbinál differenciáltabb városi igazgatási apparátusban egy hely jutott a 17 éves Kóhn Dávidnak is. A tisztviselői ranglétra legalsó fokán, írnokként kezdte meg működését. A poszt ugyan alacsony volt, ám maga az a tény, hogy a 25 évvel korábban Gyulaváriban „apróbb portékákkal kereskedő" zsidó házaló fia városi alkalmazott lett, társadalmi értelemben hatalmas lépés volt. Kevés ideig írnokoskodott; 1877-ben sor került a rosszul működő városi adóhivatal átszervezésére. A képviselő-testület az egyik adótiszti állásra egyhangúlag Kóhn Dávidot választotta meg. 23 Két évvel később az általános városi tisztújítás során - ismét egyhangúlag - első adótisztté választották meg. 24 1885ben, a következő tisztújítás alkalmával ugyancsak egyöntetű támogatással, vagyis közfelkiáltással, az adó- és birtoknyilvántartói állásra választották. 25 A közigazgatás modernizálása során csökkent a hatévente választandó tisztviselők köre. Az adó- és birtoknyilvántartói poszt is „az élethossziglani választással" betöltendő állások közé került. E választásra 1891-ben került sor; az egész életre biztos egzisztenciát jelentő tisztviselői helyre más is jelentkezett, de Kóhn Dávid 129 szavazatával szemben ellenfele csak 17 képviselői voksot kapott. 26 A városban egyre nagyobb befolyást és tekintélyt szerző birtoknyilvántartó 1900ban, 27 évi szolgálat után, leköszönt évi 1400 koronás szerény jövedelemmel járó tisztviselői állásáról. Hogy anyagi helyzetén javítson, a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület titkára lett; ez már 2000 koronás évi jövedelemmel járó állás volt. A város komoly tiszteletadással búcsúzott tőle: „...figyelemmel arra, hogy Kóhn Dávidnak, e város szülöttének a város szolgálatában eltöltött 27 évi működése alatt nemcsak a város mint erkölcsi testület, hanem az összlakosság szellemi és anyagi érdekei előmozdítása volt fő célja, s ez által közhasznú, önzetlen tevékenységet fejtett ki, a képviselőtestületi közgyűlés ... eltávozása felett sajnálatát fejezi ki, nem mulaszthatja el eredményteljes, mindenkor jó indulatú s közérdekű működéséért jegyzőkönyvileg kifejezést adni." 27 A tekintélynek csak kisebb részben volt forrása a tisztviselői munka, az igazi presztízs máshonnak származott. Éppen három éve írnokoskodott Kóhn 21 A Békési Ag- Hitv. Evang. Egyházmegye ... SzarvasiFőgymnasium évi értesítője 1894—1895röl. Elöljáróban: A Szarvasi Főgimnasium története. Szerk. Benka Gyula. [Szarvas], 1895. 88. p. 22 Kóhn Dávid: Jókai Gyulán. In: Hatvan év múltán i. m. 57. és 60. p. 23 BMLV 171. Gyula város képviselő-testületének 1877. évi jkve 98/1877. 24 BMLV 171. Gyula város képviselő-testületének 1879. évi jkve 58/1879. 25 BMLV 171. Gyula város képviselő-testületének 1885. évi jkve 39/1885. 26 BMLV 171. Gyula város képviselő-testületének 1891. évi jkve 100/1891. 27 BMLV 171. Gyula város képviselő-testületének 1900. évi jkve 62/1900.
