Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid
- a maguk által használt nevén: Szarvasi Főiskolán - egészen más közegbe került. A reformkor óta nevezetes, Vajda Péter, Bloch Mór, Greguss Ágost által fémjelzett gimnázium az alföldi evangélikus értelmiség gyermekeinek középiskolája volt. Annak a 66 fős harmadik osztálynak, ahová Kóhn Dávid került, több mint fele evangélikus volt. Kilenc-kilenc fővel - egyenként 13,6% - képviseltették magukat a katolikusok és az izraeliták. A békésitől lényegesen eltért az osztály társadalmi összetétele is: nyolcan evangélikus lelkészek gyermekei voltak, szép számmal jártak ide tanító-, tanár-, valamint jegyző gyerekek is. Ugyanakkor az osztály közel negyede iparos családból került ki. 16 A tanulmányi eredmények azt mutatják, hogy Kóhn Dávid az erősebb gimnáziumba zökkenő nélkül beilleszkedett. Az első osztályt Békésen jeles és kitűnő eredményekkel zárta, a másodikat tiszta kitűnővel. Szarvason mindkét félévet kitűnő eredménnyel abszolválta. 17 Egy év után - nem tudni mi okból ismét visszatért Békésre, és a református gimnáziumban végezte el a negyedik és ötödik osztályt, ugyancsak igen jó eredménnyel. Az osztályok előrelépésével fogyott a létszám, a negyedikbe már csak 12 diák ült be, az ötödikbe mindössze kilenc. 18 A következő évben már Kóhn Dávid helye is üresen maradt, a beiratkozási anyakönyvben szerepel a neve, de az osztályzati névkönyvben már nem. Az iratok alapján úgy tűnik, az 1871/72-es tanévben nem folytatta tanulmányait, de nem zárható ki, hogy valahol befejezte a VT. osztályt. 19 A Kóhn Dávid által elért jó tanulmányi eredmények, kiváltképp a Szarvason szerzett „kitűnő" minősítések kiváló képességekre és - amint az a minősítésben áll - „tartós" szorgalomra utalnak. A szarvasi gimnáziumnak ekkor is igen neves tanárai voltak: többek között Zsilinszky Mihály, aki éppen Kóhn Dávid szarvasi diákoskodása alatt jelentette meg a Kossuth Lajos a magyar nép szívében és költészetében című könyvét. Az iskola tanára volt már Benka Gyula; a maga korában neves embernek számított a Petőfi barátai közé sorolt, börtönt szenvedett, volt honvéd, Sarlay János, aki fizikai és vegytani ismereteit az indigógyártásban gyakorlati téren is kamatoztatta. 20 A tanórákon elsajátított tudáson túl mind a két protestáns iskola erős hazafias szellemet és önfegyelemre való készséget táplált diákjaiba. Szarvason az iskola erényeként tartották számon, hogy a gimnázium sohasem zárkózott el a közélettől: „A társadalom öröme, bánata, hazafias ünnepe s gyásza sohasem hagyta az iskolai ifjúságot érintetlenül. Megmozdult az, mint a mesés tengerszem a nagy tenger minden hab16 BML VIII. 54. A Szarvasi Ágostai Evangélikus Vajda Péter Gimnázium ir. 78. köt. A főgimnáziumi ifjúság főnévsora 1868/1869. 17 L. 15-16. jegyz. 18 L. 15. jegyz. 19 A Magyar Alföldben 1938. szept. 18-án megjelent nekrológ - Meghalt Kóhn Dávid névtelen szerzője a gimnáziumi tanulmányok helyszíneként Lúgost is megemlítette. Am a gimnázium monográfusa szerint Lúgosán csak az 1874/75-ös tanévtől indult el a VI. osztály. Ekkor Kóhn már városi tisztviselőként dolgozott. Rettegi Károly: A Lúgost Álami Főgymnasium története. Lúgos, 1895. 87. p. A Békésmegyei Fejek c. kötetben megjelent, idézett életrajz csak Békést és Szarvast említi középiskolai tanulmányai helyszíneként. I. m. 44. p. 20 Nádor Jenő: A Szarvasi ág. hitv. ev. Vajda Péter Gimnázium története. Bp., 1934. 39. p.
