Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Arcélek a múltból

az volt, hogy nem érezte magát itt jól, és elkívánkozott tőlünk. Másrészt nem is tudott népszerűségre jutni, mert a vármegye közönsége a megérdemelt nagy népszerűségnek örvendett Terényi felmentését - azt megindokolatlannak talál­va - erősen fájlalta, és ezt éreztette is az idegenből ide küldött főispánnal. A vármegye s a főispán közötti hideg viszony következményeit a főispáni titkár is érezte, ki emiatt nagyon visszavonult, mondhatni zárkózott életet élt körünk­ben hosszú időn át. Én véletlenül, hamar megismerkedtem vele. A Göndöcs-népkert sétá­nyán találkozva vele - addig nem is láttam - megállított, és azt kérdezte tőlem, merre van a kijárat? Mire én megfelelve neki, azt mondottam, hogy sokkal kisebb ez a kert, semhogy a kijárat rögtön nem volna felfedezhető. Erre bemu­tatkozott, hogy ő Kéry Gyula, elhallgatva foglalkozását, hogy főispáni titkár, mire én is megmondtam a nevemet, szintén foglalkozásom elhallgatásával. Ez volt első találkozásunk. Én voltam az első és sokáig az egyedüli, akivel Gyulán beszélt és akivel azután élte végéig a legbizalmasabb baráti viszonyban maradt. Bizalmát azzal szereztem meg, hogy az egymással való diszkusszió során soha­se érdeklődtem hivatali dolga felől, sohase hoztam szóba a főispánt, noha mint helyi hírlapírótól ez természetes és nagyon érthető lett volna. Ebbeli diszkréci­ómat nagyon értékelte és megbecsülte. Csakhamar tapasztaltam, hogy a legintelligensebb, legnagyobb tudású s legenciklopédikusabb műveltségű úriember, akivel életemben megösmerkedtem, és aki baráti szeretetével tisztelt meg és halmozott el. Megtudtam, hogy felvi­déki, előkelő nemes család sarjadéka, ki a bécsi híres Theresianum intézet nö­vendéke volt, és azután mint egészen fiatal ember a provizórium alatt Kassán, Abaúj vármegye szolgálatában állott mint aljegyző. A '67-es kiegyezés után Pestre nevezték ki a Belügyminisztériumba fogalmazónak, és ott a közrendé­szeti osztályon működött. A miniszter a közrendészet tanulmányozására kül­földi tanulmányútra küldötte. Bécsben egy évig, elméleti s gyakorlati ösmeretek szerzése végett, az államrendészetbe osztva működött. Ez idő alatt báró Wmckheim Béla, mint őfelsége személye körüli miniszter, a rendelkezése alatt álló magyar minisztérium Bankgasse-i házában adott neki lakást. Együtt lakott König Károllyal, aki később Ferenc József király magyar kabinetirodai főnöke lőn, és aki - mint alább olvasható lesz - utóbbi minőségében egyszer döntően avatkozott bele Kéry Gyula életpályájának alakulásába. Külföldi tanulmányútjáról hazaérkezve előkelő szerepet vitt a Belügymi­nisztérium Közrendészeti Osztályán. O készítette el indokolással együtt a fővá­rosi államrendőrségről szóló törvényjavaslatot, és az állami rendőrség létesítése érdekében erős hírlapi propagandát is kifejtett a fővárosi lapokban, különösen a legkitűnőbb publicista, Falk Miksa szerkesztése alatti vezérorgánumban, a Pester Lloyd-ban, amire klasszikus német nyelvtudása különösen kvalifikálta. Éveken át vezércikkírója is volt e lapnak, már Grünwald Béla előtt erős akciót fejtve ki a közigazgatás államosítása érdekében. Ebben az eszmekörben belső barátai lőnek Grünwald Bélán kívül Hodossy Imre országgyűlési képviselő, a budapesti ügyvédi kamarának évtizedeken át illusztris elnöke, ifjú Ábrányi Kornél, a Pesti Napló szerkesztője, a fényestollú író és publicista. Ezekkel -

Next

/
Oldalképek
Tartalom