Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Történetek, krónikák, legendák

Sió nevű patak folydogált, aminek most Szélesér a neve. A pataknak azonban már régen elapadt a vize. A meder teljesen ellapályosodott. Környékét ma Szélesér laposának hívják. Jó minőségű föld, de nagyon mély fekvésű, s így a vadvizeknek ki van téve. Siórét egyik részét Györkehelynék hívják. Ugyanis a középkorban itt egy Györké nevű helység állott. A györkehelyi iskolától és olvasókörtől nem messze, a Béres-féle földön egy dombon állott a falu temploma, melynek alapfalait 1936 nyarán Implom József tanár a körülötte levő temetővel együtt feltárta. A téglából és terméskőből a XIII. században épített, román ízlésű kis templomot a lakosság növekedésével még a XIII. század végén kibővítették. A falu lakói az 1500-as évek közepén a török portyázások elől menekültek el. A györkehelyi földek kitűnő minőségűek, mély termőréteggel. A határban itt tenyészik a legtöbb lícium, mely tudvalevőleg csak kitűnő földön terem meg. Ebben a dűlőben különben a györkehelyi dombon kívül még két magas domb van. Az egyik a Sánta-, a másik a Dubányi-féle földön, mind a kettő régészeti szempontból bizonyára figyelemre méltó. A dűlőnek a város felőli részén levő házsor a Töviskes-szállás, előtte lapos fekvésű zsellérföldekkel, amelyeket a közelében állott urasági szélmalomról szélmalmi jár andóknak neveznek. A házak száma 152. Pejrét. A Lencsés út és a Kígyósi út közötti rész neve. Legmagasabb része a dr. Kaczvinszky József- és Balla-, ma Csöke György-féle hátas föld. Ez utóbbin ásott ki két évvel ezelőtt Implom József tanár a múzeumi ásatások során egy téglából épült kerekegyházat és egy másik, terméskőből épült kis templomot. A körülötte levő temető tanúsága szerint az Árpád-házi királyok korának elejétől a XVI. századig, tehát a török világig temetkeztek oda. Amely sajátsága a talajnak a Dobozi út két oldalán van, ugyanazt tapasztaljuk a Lencsés útra nyúló földeknél. A pejréti oldal termőrétege sokkal kisebb, mint a sióréti földeké, melyektől pedig csak egy út választja el, természetesen olcsóbbak is a pejréti földek. Pejrétnek a következő külön nevű részei vannak: a Csíkzug vadvizeiben régente teméntelen csíkot fogtak. Innen a neve. A Tavaszrét óriási területet foglal el. A 80-as évek végéig kitűnő rucázó hely volt. Azóta teljesen lecsapolták. Mióta a város az uradalomtól megvette, a szomszédos, túlnan levő Fövenyessel együtt legelő. Ez utóbbi hajdan kis falu volt. A Pejtó a 80-as évekig csupa nádas volt. A tagosításkor a csorvási és eperjesi gazdák kivételével minden kiosztott fertályfölddel együtt itt vagy az Oláhréten egy-egy félhold nádast is adtak. Ma már a Pejtó nádasai helyén is mindenütt szántóföldek vannak. Sőt, házak is épültek rajta. A házak száma 96. Kálvária. A búcsújáró helyül szolgáló Kálvária-domb után kapta nevét. Még a tagosítás után is jobbadán szőlőkből állott. Ezek legnagyobb részének helyén azonban ma már kitűnő szántóföld vagy gyümölcsös van. A Kálvária-domb az egész környék legmagasabb pontja, melynek régészeti szempontból is bizonyára van jelentősége. Egyébként, ha a környéken homokot ásnak, csaknem mindig régebbi, különféle települések nyomaira akadnak. Az évekkel