Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Történetek, krónikák, legendák

ezelőtt itt talált, a római császárság végéről származó, tehát másfélezer év előtti fazekas kemencék páratlanok a maguk nemében. A házak száma 21. Sándor-hegy. Nevének eredete ismeretlen. Állítólag Sándor Gáspárnak, Thököly Imre lovasvezérének emlékét őrzi, akinek birtokában volt. Régebben ez is szőlővel volt betelepítve. Ide tartozott ezelőtt a 10 holdnyi terjedelmű Klikk-major is, mely onnan nyerte nevét, hogy a Harruckernek a XVIII. században egy Clique nevű bordeaux-i, francia szőlőmestert hozattak, aki az uradalomnak 20, magának 10 hold földet ültetett be szőlővel. Ez a szőlő még a 80-as években is megvolt. A dűlőnek egy másik része a Mekkaköz, mely Mogyoróssy János szerint a török hódoltság korából származó elnevezés. Itt van a katolikusok Szent Kereszt temetője, mely 183 l-ben, a nagy kolera idején létesült, ezért ma is inkább a Kolera temető elnevezés alatt ismeretes. Itt nyugszik Göndöcs Benedek is. A temetőt a mellette állott uradalmi szélmalomról Szélmalmi temetőnek is nevezték. A házak száma 50. Szentbenedek. Valamikor falu volt. Az iskola közelében a Mundruczó-féle földhátas részében állott kis tégla templomának alapfalait Implom József tanár 1936 nyarán tárta fel. A XIII. században épült, román stílű, félkörös szentélyű kis templomot a XIII. század végén átmeneti stílusban bővítették ki. A falu a templom melletti temető, de a történelmi adatok tanúsága szerint is az 1500as évek közepéig állott fenn. Lakói a törökök rajtaütései elől menekültek el. Az 1857. évi tagosításkor Vvénckheim Antal gróf birtokába jutott, négy örökösétől azonban a század elején a város vette meg és elparcellázta a gyulai gazdák közt, ámbár jutott belőle az elekieknek is. Szentbenedek leginkább legelő, éspedig szik, különösen az úgynevezett Porrúgó és az Ebédleső szik, melyet egy gazdákból álló társaság közösen vásárolt meg, s mint Szentbenedeki Legeltető Társaság részvényarányban használ. A szántóföldekből van egészen kitűnő is, különösen a volt Benke-major körüli rész, nagyobb része azonban erősen szikes. Szentbenedeknek egyébként a volt uradalmi földön innen eső részét egyházi javadalmi földekül osztották ki tagosításkor a három keresztény hitfelekezet lelkészei, kántorai és tanítói közt. Jutott a katolikus egyházfinak is. Ezekben is sok a sziklegelő, bár a szántóföldek jó minőségűek, de minthogy állandóan bérlők kezén vannak, erősen ki vannak élve. A házak száma 88. Szabadka. Hajdanában a Boldogasszonyfalva nevű község volt a helyén. Középkori templomát Implom József tanár a Vidó János-féle földön, Szabadka déli részén, a vasút közelében állapította meg. Mai neve is azonban már több mint 200 éves. A Kígyósi úttól a Kétegyházi útig terjedő határrész. Szintén erősen szikes, szántóföldjei is erősen szikfoltosak, általában kevés kivétellel a leggyengébb földjei vannak itt a határnak. Tagosításkor a határ más részén egy fertályképpen 20 kis holdat adtak, Szabadkán ellenben 30-40 holdat is adtak egy fertályba. A Kaisch-féle föld pláne 20 helyett 80 hold területű, természetesen kilenctized része vadszik. A dűlő közepén van a Nagycsattogó néven ismert, mintegy négyszáz holdnyi terület. Ezt tagosításkor senkinek sem adhatták ki, így az uraságon maradt.