Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Történetek, krónikák, legendák

valószínűleg még középkori eredetű, a város közvetlen közelében van, mindjobban be is épül. A végébe esik a természetes forrásokkal rendelkező vasúti homokgödör, mellette a földművelők malmával. Az aranyági házak száma, nem számítva az utcákban épülteket, ma 72. Törökzug. Nevét a törökvilág előtt Gyulán és a szomszédos Ajtóson élt Ajtón Török családról kapta, melynek itt volt birtoka. Részben az aranyági szőlők folytatása, de a pósteleki út mentén van benne több fertályföld, északi oldalán pedig számos zsellérföld is. A törökzugi dűlőhöz tartoznak ma a már említett vöröskereszti, továbbá a csíkoséri és ajtósfoki szőlők is. A Csíkosért, mely nevét a régebben benne található sok csíkról kapta, a XVIII. században ásatta Vida uradalmi jószágkormányzó a vadvizeknek a régi Fehér-Körösbe való levezetésére. Ez az ér még a múlt század 70-es éveiben is vízzel volt tele. Olyan sok csík volt benne, hogy azt hordószámra árulták a katolikus nagy iskola előtti promenádon. Most már teljesen kiszáradt a medre, melyet el is adtak a rányúló földek tulajdonosainak. Ajtósfok is szőlővel volt és van ma is betelepítve. A török hódoltság előtt itt állott Ajtós község, mely mint a világhírű Dürer Albert német festő atyjának szülőhelye vált a művészettörténetben nevezetessé. A századokkal ezelőtt elpusztult falu templomának falmaradványai még a múlt század közepén is láthatók voltak. Az ajtósfoki szőlőket különben a néphumor Neszűrjhegynek nevezte el, mert ezen a részen a szőlő nehezen érik be, és csak savanyú bort lehet rajta szűrni. ATörökzug tartozékai voltak egyébként Szentpálfalva és a végében levő két régibb temető is. A házak száma 46. Ajtósfalva. Voltaképpen ez is aTörökzug tartozéka. Mezőgazdasági célokra alkalmatlan vadszikre épült, melyet a tagosításkor nem tudtak kiosztani. így az uradalomra maradt, mely azt a hatvanas években házhelyekül kiosztotta. A házak azonban oly összevissza épültek, hogy a néphumor hosszú, görbe alakjáról Kolbászfalunak nevezte el. Hivatalos neve 1896-tól Ajtósfalva. Egyébként három utcából áll: a Fecske, Fürj és a Hódy utcából. A Fecske és a Fürj utca ötletszerű elnevezések. A Hódy utca neve a Gyulán nagy népszerűségnek örvendett humorista, Hódy Lajos emlékét örökíti meg. Az utca lakosainak legnagyobb része kubikos, akik az ő vezetése alatt dolgoztak, és akik előtt nagy népszerűségnek örvendett. A három utca házainak száma 47. Bicére. Régente egy Alabián nevű falu állott ezen a tájon. Mai neve is azonban már több mint 200 esztendős. A csabai országút jobb oldalán fekszik és Vészéig, a régi Fehér-Körös bal partjáig terjed. Régebben az újgyulai rész is hozzátartozott. A város felőli része szőlőkből áll, a Bodoky-majoron túl levő terület pedig fertályföldekből, a Kis-veszének nevezett földekkel együtt. Régészeti szempontból érdekkel bíró hely a Paulovics-, ma Murvai-féle tanya, a rajta levő dombbal, melyet a múlt század végéig filagória is díszített. A Körös partjára nyúló kisveszei földeken különben bolgárkerék bolgárkerék mellett dolgozik. Eredetileg valóban bolgárkertészek is működtek itt, ma már azonban maguk a gazdák folytatják maguk javára a kertészetet. Van tanyai iskola is a dűlőben. A házak száma 60. Siórét. A csabai kövesúttól balra a Lencsés útig terjedő rész, amelyen egy