Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

I. Keresztnévadási szokások a XVIII. században - 2. Keresztnevek az anyakönyvek vezetése előtti időszakból

60 éves, Simon András 60 éves; 1741. Kovács István 83 éves, Pleiser Ferenc 88 éves stb.) Az így nyert adatok az anyakönyvekben szereplők korábbi lakhelyére, illetve a korábban Gyulán lakott, majd a háborúk miatt máshová elmenekült és később visszatért lakosság névadási szokásaira vethetnek némi fényt. A 2. sz. táblázatban a halotti anyakönyvekben szereplő felnőtt férfi és női nevek gyakorisági sorrendjét állítottuk össze. Az előzőekben az 1. sz. táblázatban közölt, az összeírások felnőtt férfi neveit tartalmazó kimutatás és a halotti anyakönyvek keresztnévanyaga azon szülők, nagyszülők, esetleges keresztszülők neveit tartalmazzák, amelyek az imént érintett névöröklés útján gyermekekre, keresztgyermekekre hagyományozódhattak. Mindkét táblázatban a névgyakorisági sorrend esetleges, hiszen az egyikben az adózásra kötelezettek nevei, a másikban zömmel az elhalt férfiak és nők nevei kerültek csak felvételre. (Az utóbbinál meg kell azonban jegyeznünk, hogy a táblázatba felvettük a még élő házastárs, illetve a meghalt gyermek apjának keresztnevét is, mivel velük a halotti anyakönyv kiállításának pillanatában számolnunk lehetett.) A halotti anyakönyvből kigyűjtött férfinevek nagyobb szóródást mutatnak, mint az összeírásokból kigyűjtöttek, mert már feltűntek azok a ritka férfinevek is, amelyek később az egész XVIII. század folyamán megmaradnak a peremnév-készletben. A leggyakoribb férfi keresztnév a felnőttek körében a János, amely az egész XVIII. században megőrizte elsőségét. Mindkét táblázatban az első 5 leggyakoribb keresztnév a Jánoson kívül az István, Mihály, György, András. Az összeírások között egyáltalán nem szereplő József keresztnév itt is viszonylag ritka, az összes keresztnév alig 3%-a. Miután az összeírások és a halotti anyakönyvből kigyűjtött felnőtt keresztnevek gyakorisága és a XVIII. századi keresztelési anyakönyvek gyermek keresztneveinek gyakorisága között aránybeli összefüggés mutatható ki, ezért a 3. sz. táblázatban együtt szerepeltetjük a halotti anyakönyvek felnőtt férfi keresztneveit és a születési anyakönyvekből kigyűjtött, gyermekeknek adott keresztneveket. A táblázat második oszlopában azt tüntettük fel, hogy a halotti anyakönyvekből kigyűjtött keresztnevek gyakorisági sorrendjéhez képest hogyan alakult a keresztségben kapott nevek gyakorisága a XVIII. század folyamán. A táblázat két adatsorának összevetése azt mutatja, hogy a halotti anyakönyvekben az első leggyakoribb 15 férfinév, a keresztelési anyakönyvekben is az első 15 között szerepel nagyobbrészt, míg a nevek sorrendje ezen belül az előfordulási adatok különbözősége miatt más és más. A Tamás, a Péter és a Lőrinc hátrább kerül a keresztelési anyakönyv adataiban. A halotti anyakönyvben alacsony megterhelésű, ritka nevek közül az Antal név gyakorisága növekszik a keresztelési anyakönyvekben, a 10. helyet foglalva el. A XVTII. század folyamán a keresztelési anyakönyvben előforduló nevek közül 52 nem szerepel a halotti anyakönyvben és az összeírásokban: Ábrahám (1745), Ágoston (1776), Alajos (1791), Albin (1794), Béla (17 5 5),

27 Benedek (1787), Bertalan (1750), Boldizsár (1764), Bonaventura (1786), Burghardus