Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

II. Keresztnévadási szokások a XIX. században - 3. Egyes női nevek

mos szinte kiejthetetlen, a paraszti, polgári névadásban szokatlan fiú, illetve leánynév került az anyakönyvekbe. A férfinevekhez hasonlóan a nőknél is rendelkezésre állanak a magyar és a német katolikusokra együttesen vonatkozó tízéves adatok (27. sz. táblázat). 1800 és 1895 között az első 15 legnépszerűbb női név között első helyen három keresztnév, az Erzsébet, az Anna és a Mária, áll, az utóbbi elsősége 1850 és 1895 között töretlen. A 3. helyen is bizonyos szóródás tapasztalható, 1800-1819 között a Katalin, majd a következő évtizedekben a Mária (1820-1829), Erzsébet (1830-1859), Rozália (1860-1869, 1880-1895), Anna (1870-1879) áll ezen a helyen. A negyedik helyen a Mária, a Terézia, a Katalin (1830-1849), Rozália (1850-1859, 1870-1879), Anna található. Az egyes évtizedek 5. legnépszerűbb női nevei között a Teréziát, Terézt, Máriát, Katalint, Juliannát, Annát találjuk. Az egyes női nevek névgyakoriságát a férfinevekhez hasonlóan 1800 és 1857 között tízéves periódusokban is vizsgálhatjuk, külön a Magyar- és külön a Németváros adatait (28. sz. táblázat). A Magyarváros adatai között az 1800-01819 közti két évtizedben első helyen az Erzsébet (18%) áll, majd az 1820-1829 közti évtizedtől az 1857-ig terjedő időszakban mindvégig megőrzi első helyét a Mária (17-21%) név. (A Mária név 1800-1809 között a második leggyakoribb magyarvárosi leánynév, 1810-1819 között pedig a 4. helyre esik vissza.) 1810-1819 és 1830-1839 között a 2. legnépszerűbb név az Anna, a későbbi évtizedekben azonban a 3-4. helyre szorult vissza. A 4. helyet a névgyakorisági sorrendben az 1810-1819 közti évtized kivételével, amikor a harmadik volt, az egész vizsgált időszakban a Katalin foglalja el. Az 5. helyen hasonlóképp a Katalinhoz a Terézia képviseli az 1800-1829 közti három évtizedben, az 1830-1849 közti két évtizedben pedig a Rozália név kerül az 5. helyre, majd az 1850-1857 közti időszakban a Katalinnal cserélődik fel. (Rozália népszerűsége, mint egykor a pestisjárványok idején, az 183l-es, majd az azt követő kolerajárványokkal függött össze.) A németvárosi tízéves adatok elemzésénél szembetűnő, hogy az 1800 és 1857 közti időszakban az Anna (19-23%) név áll az első helyen. 1800-1809 között az Erzsébet (15,6%) a 2. hely birtokosa, majd 1810-től a Terézia, illetve a Teréz került a helyére. A negyedik helyet a németeknél is a Katalin foglalja el, az 1830-39 közti évtized kivételével, amikor az 5. helyre csúszik vissza. Az 5. legnépszerűbb névből több van, mert 1800-1809, 1820-1829 között a Borbála, 1810-1819, 1840-1849 között a Magdolna, 1830-1839 között már az említett Katalin, 1850-1857 között viszont az Éva került erre a helyre. A két város adatai között a XIX. században is feltűnő különbség látható a Mária név esetében. A Magyarváros tízévenkénti adataiban az 1-5. közti helyen található, míg a német nevek között ennél jóval hátrább fordul elő. A különbség magyarázata a szentek tiszteletének sajátosságaiban keresendő. A névtani irodalomban is találkozunk azzal a megállapítással, hogy a középkorban annak a védőszentnek a nevét, akit a közösség különleges tiszteletben részesített - így