Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

I. Keresztnévadási szokások a XVIII. században - 4. A gyulai keresztnévadás szakrális néprajzi gyökerei

körmenete, amelyet az 1802. évi kanonica visitatio alapján tudunk. Aligha alaptalan a feltételezésünk, hogy az anyavárosi templom mellékoltára emelt patrónus tiszteletét jámbor társulat, vagy oltármesterség tartotta ébren hosszú ideig. Bizonyosat azonban csak a további kutatások mondhatnak.

44 Az uralkodó család dinasztikus jámborsága is szerepet játszott a hazai katolikus asszonynép kiváltságosán tisztelt szentjének, Szent Annának, Szűz Mária édesanyjának kultuszában, amely a katolikus Európában hazánkon kívül Ausztriában és Csehországban a legelevenebb a XVIII. században. (Lipót császár és felesége 1694-ben Bécsben Anna társulatot hozott létre, amelyhez mint anyatársulathoz magyarországi imaközösségek is csatlakoztak. Az alapítás oka, hogy József trónörökös az ő ünnepén született.) Szent Anna az áldott állapotban levők, a női betegségben szenvedők patrónája, népünk a keddi napot szentelte tiszteletének, a gyermekáldásért, a könnyű szülésért kérve közbenjárását. Tisztelték azonban a szőlőmunkások, csipkeverők, söprűkötők, különféle, az asszonyi munkával kapcsolatos tárgyakat előállító céhek. Mint a nagycsaládok, a haldoklók patrónája is szerepel a szakrális népéletben. Szent Anna tiszteletét, Józsefhez hasonlóan a magyar nép körében való kedveltsége, a német-osztrák szakrális kultúrkörben való gyakori előfordulása mellett a dinasztikus jámborság is bátorította, így érthető, hogy mind a magyar, mind a német etnikum körében egyformán előfordult gyakori női keresztnévként.

45 (A reformkortól Balatonfüreden szervezett Anna-bálok is bécsi hatásra honosodtak meg.) Mind a magyar-, mind a németvárosi templomban oltára áll, tiszteletének specifikus gyulai sajátosságait azonban a kutatások jelenlegi állásában nem ismerjük. Ugyancsak a dinasztikus jámborság inspirálta Borommei Szent Károly, Lipót (Ausztria patrónusa), Vencel, Ferdinánd, Nagy Károly császár tiszteletét, akiket ritka keresztnévként ugyan, de választották Gyulán is védőszentül újszülött gyermekeknek.

46 A Harruckern család, mint a gyulai katolikus plébánia főkegyura, a csaknem az egész Békés megyére kiterjedt domínium ura maga is hatást gyakorolt a névadási szokásokra. Egy pillantást vetve a család tagjainak keresztneveire, mindjárt láthatóvá válik az összefüggés. A család női és férfi tagjainak keresztnevei: Anna, Anna Mária, Antónia, Borbála, Ferenc, Franciska, János György, Johanna, Jozefa, József, Mária Anna, Mária Antónia, Mária Cecília.

47 \&lamennyi előfordul a XVIII. századi gyulai keresztnevek között; ezek egy része véletlen egybeesés is lehet, azonban a János György, illetve az Anna Mária és a Mária Anna népszerűsége a kettős keresztnevek között aligha lehet az. (János György a keresztneve Pickler uradalmi gazdatisztnek is 1752-ben, ami a kettős neveknek a németség körében való gyakoriságát erősíti meg.

48

) (Arra azonban, hogyan befolyásolta az uradalom alkalmazottjainak, urasági hajdúinak névadási sajátossága magáét a városét, részletes vizsgálódások híján nem tudunk válaszolni.) A Harruckern család gyulai tartózkodása alatt maga is igyekezett például szolgálni a főkegyurasága alatt élő plébánia hívő közösségének. Ennek rész-