Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

I. Keresztnévadási szokások a XVIII. században - 4. A gyulai keresztnévadás szakrális néprajzi gyökerei

léteit nem ismerjük. Hueber Antal minorita (ferences), a család udvari papja naplójában említ példákat a Szent Iván tüzének átugrására, a szegények és a rabok anyagi támogatására, a család radnai búcsújárására, a vallásos magatar­tás erősítésére a gyermekek körében 49 A családnak a német-osztrák szakrális kultúrkörrel való szoros kapcsolatait mutatja, hogy az anyavárosi templomban található Harruckern Ferenc emlékmű latin nyelvű feliratát Migazzi Kristóf váci püspök, később bécsi bíboros érsek fogalmazta. 50 A család nőtagjai közül Antónia védőszentje Páduai Szent Antal, névnapját is ekkor ülte, 51 Jozefáé pe­dig Szent József. Az előző esetben a kornak a bécsi udvarban is népszerű feren­ces szentje, illetve a dinasztia kedvelt patrónusa inspirálhatta a névválasztást. (Itt jegyezzük meg, hogy a békéscsabai plébánia és templom védőszentjének Páduai Szent Antalnak ottani főoltárra emelésében a főkegyúr Harruckern Fe­renc feleségének, Diriing Antóniának volt szerepe. 52 ) A gyulai katolikusság ferences pasztorációjának buzgólkodása nyomán virágzott ki a XVIII. században a város Mária tisztelete. Az anyavárosi templom patrónája Szűz Mária, az őt ábrázoló barokk főoltárkép (Immaculata) Maurer Hubert bécsi festő munkája 1778-ból. 53 A Szűzanya tiszteletét szolgálja az anya­templom lorettói kápolnája és a szentély jobb oldalán üveg szekrénykében elhe­lyezett, ez ideig meghatározatlan korú, festett fa Mária-szobrocska is, karján a gyermek Jézussal, bizonyára valamelyik Mária búcsújáróhely kegyszobrának másolata. A lorettói kápolnát Hidassy Jakab gyulai plébános hozta létre, 1775-ben. A kápolna oltárképe a lorettói Szűzanyát ábrázolta, amely azonban később ele­nyészett, helyette egy ún. „öltöztetős" Mária szobor került, amelynek eltávolí­tását 1907-ben rendelte el az egyházi felsőbbség. A németvárosi Szent József-templomban Szűz Mária-kápolna áll, a ba­rokkos fülkében elhelyezett Szűzanya szobrot a hagyomány szerint a betelepülő németek hozták magukkal eredeti lakhelyükről. (A Kalocsa környéki, ugyan­csak németek által alapított Hajós híres Mária kegyszobrát is a betelepülők régi lakóhelyükről hozták magukkal, így a gyulaiak esetében valószínű, hogy a ha­gyományoknak valóságos alapja van.) Nem véletlenül említjük a hajósi példát, mert az ottani kegyszobor és az anyavárosi templom főoltárképe közt van egy, alighanem a német-osztrák kultúrkörből származó ikonográfiái azonosság. Mind a szobron, mind a főoltárképen a Szűzanya lába alá helyezett holdsarlónak em­berarca van, ami eddigi ismereteink szerint ritka jelenség a művészettörténet­ben. (A Szent József-templomban a XIX. század közepéről származó Mária­oltár is áll, oltárképe a mennybevitt Szűzanyát ábrázolja, feje körül tizenkét csillagból álló koronával. - Új Szövetség, Jelenések Könyve 12, 1-2. és a dicső­séges Rózsafüzér 5. tizede.) A magyar- és a németvárosi Mária tisztelet késői folyománya az anyavárosi templomban 1951-ben újjáéledt középkori Nádi Boldogasszony kultusz, illetve a Szent József-templomban az 1984-1985-ben készült három secco. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom