Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)
I. Keresztnévadási szokások a XVIII. században - 4. A gyulai keresztnévadás szakrális néprajzi gyökerei
léteit nem ismerjük. Hueber Antal minorita (ferences), a család udvari papja naplójában említ példákat a Szent Iván tüzének átugrására, a szegények és a rabok anyagi támogatására, a család radnai búcsújárására, a vallásos magatartás erősítésére a gyermekek körében 49 A családnak a német-osztrák szakrális kultúrkörrel való szoros kapcsolatait mutatja, hogy az anyavárosi templomban található Harruckern Ferenc emlékmű latin nyelvű feliratát Migazzi Kristóf váci püspök, később bécsi bíboros érsek fogalmazta. 50 A család nőtagjai közül Antónia védőszentje Páduai Szent Antal, névnapját is ekkor ülte, 51 Jozefáé pedig Szent József. Az előző esetben a kornak a bécsi udvarban is népszerű ferences szentje, illetve a dinasztia kedvelt patrónusa inspirálhatta a névválasztást. (Itt jegyezzük meg, hogy a békéscsabai plébánia és templom védőszentjének Páduai Szent Antalnak ottani főoltárra emelésében a főkegyúr Harruckern Ferenc feleségének, Diriing Antóniának volt szerepe. 52 ) A gyulai katolikusság ferences pasztorációjának buzgólkodása nyomán virágzott ki a XVIII. században a város Mária tisztelete. Az anyavárosi templom patrónája Szűz Mária, az őt ábrázoló barokk főoltárkép (Immaculata) Maurer Hubert bécsi festő munkája 1778-ból. 53 A Szűzanya tiszteletét szolgálja az anyatemplom lorettói kápolnája és a szentély jobb oldalán üveg szekrénykében elhelyezett, ez ideig meghatározatlan korú, festett fa Mária-szobrocska is, karján a gyermek Jézussal, bizonyára valamelyik Mária búcsújáróhely kegyszobrának másolata. A lorettói kápolnát Hidassy Jakab gyulai plébános hozta létre, 1775-ben. A kápolna oltárképe a lorettói Szűzanyát ábrázolta, amely azonban később elenyészett, helyette egy ún. „öltöztetős" Mária szobor került, amelynek eltávolítását 1907-ben rendelte el az egyházi felsőbbség. A németvárosi Szent József-templomban Szűz Mária-kápolna áll, a barokkos fülkében elhelyezett Szűzanya szobrot a hagyomány szerint a betelepülő németek hozták magukkal eredeti lakhelyükről. (A Kalocsa környéki, ugyancsak németek által alapított Hajós híres Mária kegyszobrát is a betelepülők régi lakóhelyükről hozták magukkal, így a gyulaiak esetében valószínű, hogy a hagyományoknak valóságos alapja van.) Nem véletlenül említjük a hajósi példát, mert az ottani kegyszobor és az anyavárosi templom főoltárképe közt van egy, alighanem a német-osztrák kultúrkörből származó ikonográfiái azonosság. Mind a szobron, mind a főoltárképen a Szűzanya lába alá helyezett holdsarlónak emberarca van, ami eddigi ismereteink szerint ritka jelenség a művészettörténetben. (A Szent József-templomban a XIX. század közepéről származó Máriaoltár is áll, oltárképe a mennybevitt Szűzanyát ábrázolja, feje körül tizenkét csillagból álló koronával. - Új Szövetség, Jelenések Könyve 12, 1-2. és a dicsőséges Rózsafüzér 5. tizede.) A magyar- és a németvárosi Mária tisztelet késői folyománya az anyavárosi templomban 1951-ben újjáéledt középkori Nádi Boldogasszony kultusz, illetve a Szent József-templomban az 1984-1985-ben készült három secco. 54
