Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén

és több vonatkozásban nemesi-lovagi életvitelt folytatott. Ezt jelzi, hogy sok­szor nem elsősorban a pénzvagyon, hanem földbirtok és jobbágyok birtoklása révén kerültek a tanácsba, nemesi előnevet vettek fel, címert használtak, a pat­rícius ifjaknak lovagi tornát rendeztek. Dürer nemcsak kedves barátja, 'Willibald Pirckheimer, a szintén patrícius nemzetségből származó neves humanista cí­merét ábrázolta művein, hanem több más nürnbergi patrícius és tanácstag cí­merét is. 48 E patríciátus mellett még szintén a felső réteghez tartoztak a tiszteletre­méltó családok („ehrbare Familien"), amelyek száma a XVI. század elején mint­egy 300-400 volt. Közülük kerültek ki a 200-300 fős „nagyobb tanács" tagjai, amely azonban nem szólhatott komolyan bele a város irányításába. E réteg tag­jainak megnevezése tiszteletreméltó polgárok („ehrbare Bürger"), illetve „Genannter" volt, és leginkább gazdasági sikerességük, társadalmi presztízsük és életvitelük vagy személyes tekintélyük miatt hívták meg őket a tanácsba. Fog­lalkozásra nézve kereskedők, kézművesmesterek, tisztviselők, ügyvédek, orvo­sok, művészek és más honoráciorok voltak. Az 1490-es évek végén nyílt meg a városban az Urak ivója („Herrentrinkstube"), amely összejöveteli helyül szol­gált a patríciusok és a tiszteletreméltó polgárok számára. 49 Mint említettük, az idősebb Dürernek sikerült a vagyonos kézműves­mesterek és a közepes kereskedők alkotta viszonylag széles városi középréteg élvonalába jutnia, részben apósa, Holper helyébe lépve és tisztségeit örökölve. Ez a társadalmi szint is komoly tekintélyt és öntudatot biztosított, és néhány vonatkozásban lehetővé tette a mintaadó felső réteghez való igazodást. Láttuk, hogy Holper és az idősebb Dürer címert és pecsétet használt. Az utóbbi gondo­san vezette a családi krónikás feljegyzéseket, amelyeket fia folytatott és végleges formába öntött. Ez valamelyest magyarázható személyes vonásként: mindket­ten hajlottak arra, hogy gondosan dokumentáljanak mindent, amit arra érde­mesnek tartottak. Az idősebb Dürer ráadásul csak így örökíthette meg magyar­országi rokonsága emlékét. Emellett azonban más magyarázat is kínálkozik. Peter Strieder szerint a Családi krónika az ősi származás bizonyságait nyújtva annyira elmélyed a genealógiában, mintha az apai ági felmenők arisztokraták lettek volna, pedig valójában mindnyájan ötvösök voltak. 50 Úgy véljük, hogy ebben az esetben is a nürnbergi hatást kell inkább keresnünk. A város patrícius nemzetségeinek tagjai már a XIV századtól kimutathatóan vezettek családi kró­nikás följegyzéseket, ezek az ún. „Geschlechterbücher", 51 amelyekhez képest a Dürer által összeállított Családi krónika tartalmára és terjedelmére nézve egy­aránt igen szerény dokumentum lehet. Dürer házasságkötése 1494-ben Agnes Freyjel további társadalmi emel­kedést jelentett, mivel Agnes apja, Hans Frey beházasodás révén rokonságba került a nürnbergi patríciátussal, mégpedig a Rummel és a Haller családdal. Hans Frey 1496-tól mint Genannter tagja volt a nagyobb tanácsnak. (Termé­szetesen a Frey család is használt címert.) 52 A házassággal Dürer egy lépcsőfok­104

Next

/
Oldalképek
Tartalom