Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén
és több vonatkozásban nemesi-lovagi életvitelt folytatott. Ezt jelzi, hogy sokszor nem elsősorban a pénzvagyon, hanem földbirtok és jobbágyok birtoklása révén kerültek a tanácsba, nemesi előnevet vettek fel, címert használtak, a patrícius ifjaknak lovagi tornát rendeztek. Dürer nemcsak kedves barátja, 'Willibald Pirckheimer, a szintén patrícius nemzetségből származó neves humanista címerét ábrázolta művein, hanem több más nürnbergi patrícius és tanácstag címerét is. 48 E patríciátus mellett még szintén a felső réteghez tartoztak a tiszteletreméltó családok („ehrbare Familien"), amelyek száma a XVI. század elején mintegy 300-400 volt. Közülük kerültek ki a 200-300 fős „nagyobb tanács" tagjai, amely azonban nem szólhatott komolyan bele a város irányításába. E réteg tagjainak megnevezése tiszteletreméltó polgárok („ehrbare Bürger"), illetve „Genannter" volt, és leginkább gazdasági sikerességük, társadalmi presztízsük és életvitelük vagy személyes tekintélyük miatt hívták meg őket a tanácsba. Foglalkozásra nézve kereskedők, kézművesmesterek, tisztviselők, ügyvédek, orvosok, művészek és más honoráciorok voltak. Az 1490-es évek végén nyílt meg a városban az Urak ivója („Herrentrinkstube"), amely összejöveteli helyül szolgált a patríciusok és a tiszteletreméltó polgárok számára. 49 Mint említettük, az idősebb Dürernek sikerült a vagyonos kézművesmesterek és a közepes kereskedők alkotta viszonylag széles városi középréteg élvonalába jutnia, részben apósa, Holper helyébe lépve és tisztségeit örökölve. Ez a társadalmi szint is komoly tekintélyt és öntudatot biztosított, és néhány vonatkozásban lehetővé tette a mintaadó felső réteghez való igazodást. Láttuk, hogy Holper és az idősebb Dürer címert és pecsétet használt. Az utóbbi gondosan vezette a családi krónikás feljegyzéseket, amelyeket fia folytatott és végleges formába öntött. Ez valamelyest magyarázható személyes vonásként: mindketten hajlottak arra, hogy gondosan dokumentáljanak mindent, amit arra érdemesnek tartottak. Az idősebb Dürer ráadásul csak így örökíthette meg magyarországi rokonsága emlékét. Emellett azonban más magyarázat is kínálkozik. Peter Strieder szerint a Családi krónika az ősi származás bizonyságait nyújtva annyira elmélyed a genealógiában, mintha az apai ági felmenők arisztokraták lettek volna, pedig valójában mindnyájan ötvösök voltak. 50 Úgy véljük, hogy ebben az esetben is a nürnbergi hatást kell inkább keresnünk. A város patrícius nemzetségeinek tagjai már a XIV századtól kimutathatóan vezettek családi krónikás följegyzéseket, ezek az ún. „Geschlechterbücher", 51 amelyekhez képest a Dürer által összeállított Családi krónika tartalmára és terjedelmére nézve egyaránt igen szerény dokumentum lehet. Dürer házasságkötése 1494-ben Agnes Freyjel további társadalmi emelkedést jelentett, mivel Agnes apja, Hans Frey beházasodás révén rokonságba került a nürnbergi patríciátussal, mégpedig a Rummel és a Haller családdal. Hans Frey 1496-tól mint Genannter tagja volt a nagyobb tanácsnak. (Természetesen a Frey család is használt címert.) 52 A házassággal Dürer egy lépcsőfok104
