Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei
JEGYZETEK 1 Karácsonyi Jánosról: Erdész Ádám: Karácsonyi János történeti munkássága - életrajz és bibliográfia. Gyula, 1983., Karácsonyi János Emlékülés előadásai. Gyula, 1983. és Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. Összeáll, bev. és jegyz. Kereskényiné Cseh Edit. (Gyulai Füzetek 1.) Gyula, 1990. 2 Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. I. köt. Bp. 1878. 313-314. és GyO 1. Az oklevelek fordítása megjelent: Anjou-kori oklevéltár. III. köt. 1311-1314. Szerk. Kristó Gyula. Bp.-Szeged, 1994. 542. és 547. sz. 3 Karácsonyi a következő írásaiban fejtette ki Gyula keletkezésére vonatkozó elméletét: Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése - BRMTÉ VIII. köt. 1881/82. 104-136. Új kiadása: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 85-106. A továbbiakban ez utóbbi alapján idézzük. Vö. még: Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 180. és II. köt. 138-139. 4 Kristó Gyula: Az-egyház(a) utótagú helynevekről. In: Tanulmányok az Árpád-korról. Bp. 1983.450^55. 5 Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 94. A „nemzetségi monostor" vagy helyesebben sajátmonostor jellemzőiről: Fügedi Erik: Sepelierunt eius in proprio monasterio. A nemzetségi monostor - Századok. 1991. 1-2. 35-67. 6 Bunyitay Vince: A váradi püspökség története. Nagyvárad, 1883. II. köt. 429. és III. köt. 457-458. 7 Vö.:Gy0 3. 8 Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 180. és II. köt. 138. Karácsonyi nyomán szintén tévesen idézi: Bálint S.-Barna G.: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Bp. 1994. 76-77. 9 Monumenta\aticana históriám Regni Hungáriáé illustrantia S. I.T II. 76-77. és GyO 3. 10 Esterházy Pál nádor gyűjtésére hivatkozva sorolja fel a magyarországi csodatévő Máriaképeket, köztük a gyulait is Szentiványi Márton: Curiosa et selectiora variorum scientiarum Miscellanea. Kassa, 1745. 54. 11 Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 93-94., Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 180. és II. köt. 311-312. Vö. még: Bunyitay: i. m. II. köt. 428-429. és III. köt. 460. 12 Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 46-47., GyO 57. és 60. 13 Implom József: Előkerült a régi Boldogfalva temetője. In: Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája. Összeáll, és kísérő tanulmány: Draskovich József. (Gyulai Füzetek 2.) Gyula, 1991. 29-30. A falu korábbi előzményekre visszavezethető voltát az újabb ásatás sem igazolta. Vö.: Szatmári Imre: Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában. In: Szatmári I.-Gerelyes L:Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez. (Gyulai Füzetek 8.) Gyula, 1996. 61-66. 14 GyO 6. Implom ásatásai szerint a falu és temploma a XIII. században már állott: Szentbenedek és Györké. In: Implom József összegyűjtött kisebb írásai... 27-29. Szatmári Imre lehetségesnek tartja, hogy a templom korábban, a XI. vagy a XII. században épülhetett. (I. m. 41-52.) 15 GyO 61. Vö. még: Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 146. és 311-312. 16 Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 16. 17 Szabó Dénes: A dömösi prépostság adománylevele-Magyar Nyelv. 1936. 54-57., 130135., 203-206. 135. Vö. még: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. rész. 1000-től 1526-ig. (Szerk. Léderer Emma) Bp. 1964. 184-193. 190. 18 Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 17., GyO 15., BO II. 61-62. 19 Lásd erről kötetünk második tanulmányát. Karácsonyi helyrajzi elképzeléseibe nem illett bele az, hogy Mogyoróssy János (Gyulai codex. Történelmi adatok Szerémi György emlékirataiból... Békés-Gyula, 1882. 26-28.) és Haan Lajos (Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. 193.) 55
