Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

Gyula törökzugi határrészén sejtették a középkori ferences kolostor és templom helyét, hiszen akkor - Zündt látképe alapján - a középkori plébániatemplomot is arrafelé kellett volna keresni. Ezt egyébként az is alátámasztotta, hogy a várkápolna létesítésekor a plébániatemplom nagy tá­volságára hivatkoztak. (BO II. 48-49. és GyO 14.) Karácsonyi azonban egy cikkében a legéleseb­ben elvetette ezeket a feltevéseket. (Corvin Erzsébet és Frangepán Beatrix gyulai földesurak te­metkező helye. In: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 53-55.) Mivel szerinte a középko­ri plébániatemplom a mai katolikus templom helyén állt, a ferences kolostor helyét - Zündt lát­képét figyelembe véve, de félreértelmezve - a vár és e között kereste (a Békés megyei Takarék­pénztár, vagyis a mai Vízügyi Igazgatóság környékén). A Mogyoróssy könyvében közölt térkép alapján viszont úgy tűnik, hogy Mogyoróssy valójában nem a ferences kolostor, hanem a közép­kori plébániatemplom alapfalait találta meg és annak közvetlen közelében, a Fehér-Körös mellék­ágán (Holt-Körös) lévő, Zündt metszetén látható Templom híd tölgyfa cölöpjeit, amelyet Mogyo­róssy egy vízimalom maradványainak vélt. A zavart az okozta, hogy a Gyula törökzugi részén volt szőlőkben két templomrom húzódott meg, de a gyulai hagyomány és a múlt századi helytörté­nészek is csak a ferences templomról és kolostorról tudtak, ezért a közelében lévő plébániatemp­lom maradványait is ezzel azonosíthatták. Bél Mátyás is a ferences kolostor romjairól tudott: Uő.: Békés vármegye leírása. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból. 18.) Gyula, 1993. 25. Vö. még: Implom József: A gyulai törökzugi ásatások. In: Implom József összegyűjtött kisebb írásai... 11-19. 20 Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 90. és 93. 21 Karácsonyi J.: Békésmegye nemzetségei - BRMTÉ XI. köt. 1884/85. 73-90. és A ma­gyar nemzetségek a XTV. század közepéig. I—III. köt. Bp. 1900-1901. Reprint kiadás. 1995. 10-11. Fügedi Erik idézett tanulmányán kívül a nemzetség problematikájáról még vö.: Kristó Gy.: A magyar állam megszületése. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 8.) Szeged, 1995. 229-248. és Mesterházy Károly: Nemzetségi szervezet és az osztályviszonyok kialakulása a honfoglaló ma­gyarságnál. Bp. 1980. 70-143. A nemesi nemzetségek neveinek és a helyneveknek a kapcsolatáról: Kristó Gy.-Makk F.-Szegfű L.: Adatok „korai" helyneveink ismeretéhez II. - AUSz 48. 1974. 22 Fügedi E.: i. m. 53. 23 Karácsonyi: Békésmegye nemzetségei. 75. 24 Bunyitay: i. m. II. köt. 428. 25 A feltárás eredményeit Jankovich B. Dénes összegezte: A gyula-törökzugi templom fel­tárása - BÉ 1982/4. 415-426. 26 Uo. 425. 27 Ezt Szatmári Imre régész állapította meg, aki az Implom által feltárt Gyula környéki falusi templomok hitelesítő ásatását végezte el. (Vö.: i. m. 10-12. és uő.: Gyula ferences templo­ma és kolostora. In: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Szerk. Haris Andrea. Bp. 1994. 409-434. és Örsi K.-Pamer N.-Pusztai I: A gyulai középkori ferences kolostorromok bemutatása - Műemlékvédelem. IX. 1965. 78-84.) 28 A templomról Jankovich állapítja meg ezt (i. m. 425.), a mezővárosi fejlődésről Blazovich László és Bácskai Vera szóbeli véleményét idézzük. 29 TFI. köt. 595. 30 Fejér György: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. I-XI. köt. Buda, 1829-1844. III/l. köt. 156. . 31 Györffy eredményére, amely szerint Gyula első írott említése 1214-ből való, először Kosa László hívta fel a Figyelmet: Városunk 750 éves Györffy György kandidátus felfedezése sze­rint - Gyulai Hírlap. 1964. febr. 25. Implom levele és Györffy válasza: BML Implom József irat­hagyatéka. b/4. („Gyula 1214 előtt" c. köteg). Ennek megfelelően próbálta Implom ezt az adatot Gyula történetének rövid ismertetéseibe is beleilleszteni mint Gyulamonostora első említését: Implom József: Gyula város története (1214-1964). Vázlat. Gyula, 1968. 6. és Gyula város törté­56

Next

/
Oldalképek
Tartalom