Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái
szállhattak meg) érintésével jött Gyulára a báró és családja. 1758-ban az uradalmi tisztek Gyula előtt, a kígyósi állattenyésztő majorságnál fogadták urukat. E majorság fontosságát jelzi, hogy ugyanebben az évben Nagykárolyból Pestre visszaindulván Harruckern még útba ejti a gyulai uradalmat, ahol Kígyósón megnézi a marhaállományt, és megbeszélést tart gazdasági intézőivel. 170 Harruckern J. Gy. pályájáról: Éble G.: A Harruckern és a Károlyi család. Bp. 1895. Josef Sixt: Johann Georg Freiherr von Harruckern. 1664-1742. Armeeintendant - Grundherr Stifter. (Disszertáció, Univ. Wien. Kézirat.) Wien, 1967. Schenkenfelden.-.Wege in die\ergangenheit. Schenkenfelden, 1996. 25-33., 107-114. Vö. még: Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírása. 1715-1730. Békéscsaba. 1977. 35-36.) 171 A 164. jegyzetben megadott munkán kívül a Károlyiak birtokszerzéséről és adósságairól: Hóman-Szekfű: Magyar történet. VI. köt. 180-181. és Bakács István: A magyar nagybirtokos családok hitelügyletei a XVII-XVIII. században. Bp. 1965. 42-50. A Károlyi családról még: Kovács Ágnes: Károlyi Sándor. Bp. 1988., Éble G.: Károlyi Ferenc gróf és kora 1705-1758. I. köt. Bp. 1893. és A Nagy-Károlyi gróf Károlyi család leszármazása. Bp. 1913. 172 Éble G: A Harruckern és a Károlyi család. 64. Az idős Harruckern helyett a 30-as évek folyamán már inkább a fia jöhetett Gyulára. (Vö.: Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 339., 344.) 173 A telepítésekről és a jobbágyok helyzetéről Éble és Ember Gy. előbb idézett munkáin, valamint Karácsonyi, Haan és Implom összefoglaló művein kívül elsősorban Szabó Ferenc: Ansiedlung und Geschichte der Deutschen des Komitats Békés im 18-19. Jahrhundert - Beiträge zur\blkskunde der Ungarndeutschen. Bp. 1975. 37-65., J. Stöckl-F. Brandt: i. m. 5-46., Kismarjai-Konrád Emil: Harruckern János György báró telepítései. Gyula, 1935. Scherer F.: Békés vármegye társadalma 1695-1843. Gyula, 1941. Ács Zoltán: Adatok a gyulai németek úrbérrendezés előtti történetéhez - BÉ 1980/3. 295-303., valamint Magyar- és Német-Gyula gazdálkodásához a XVIII. században -Agrártörténeti Szemle. 1982. 1-2. sz. 87-112. Általában a németek betelepítéséről: VCéllmann Imre: Die erste Epoche der Neubesiedlung Ungarns nach der Türkenzeit (1711-1761) -Acta Historica. 261. 1980., Ács Z.: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon. Bp. 1986. 163-177., Die Donauschwaben. Deutsche Siedlung in Südosteuropa. Ausstellungskatalog. Sigmaringen, 1989., A magyarországi németek. Szerk. Manherz Károly. Bp. 1998. 14-21. 174 A telepesek az első helyen vallásuk szabad gyakorlásának biztosítását kérték a földesúrtól, amit meg is kaptak. (Vö.: Haan L.: Diplomatarium Békessiense. Pest. 1870. 269-270.) Harruckern Ferenc türelmességét vallási téren olyan apróságok is tükrözik, hogy 1749-ben Szarvasra látogatva az evangélikus papnál, Markovicz Mátyásnál szállt meg, Békésen pedig rendszerint a református paplakban. Komoly konfliktus csak a tisztán kálvinista magyar lakosságú Szentesen robbant ki, ahová Harruckern Ferenc eléggé meggondolatlanul katolikus német kézműveseket telepített (Sima László: Szentes város története. I. köt. Szentes, 1914. 221-235.) 175 Lm. 178. és 278. 176 Ezt igazolja Cseh Edit tanulmánya is: A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra. In: Békés megye és környéke 18. századi történetéből. Szerk. Erdmann Gyula. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3.) Gyula, 1989. 279-335. 177 Petik Ambrus: Békés megye leírása 1784. Kiadta Dankó Imre. Gyula. 1961. 17-18. 178 OL. P. 418. 55. csomó Fase. A. 30. 179 Harruckern J. Gy. megbízásából Leopold Franz Rosenfeld mérnökkapitány 1722-ben elkészítette a gyulai vár és a település részletes alaprajzát, valamint látképét. (Közölte Karácsonyi i. m. I. köt. 170. és 326.) A vár látképén és alaprajzán a külső vár védművei mögött, a kaputorony közelében egy „G" betűvel jelölt „egészen újonnan épült lakóház" látható, amely kezdetben alkalmas lehetett arra, hogy a Gyulára érkező Harruckern megszánjon benne. Azonban a belső vár épületében is kialakítottak hét lakószobát, sőt 1730-ban egy szobát itt rendeztetett be kápolnának a báró. (Karácsonyi: i. m. II. köt. 156-157. és GyTI. köt. 300.) Ebből arra következtethetünk, hogy a kastély ekkor még nem épült föl. 250
