Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái
180 Ellentétben Scherer állításával (GyTI. köt. 300.), aki egy jóval későbbi, 1797. évi összeírás kitétele alapján azt írja, hogy csak Harruckern Ferenc idejében húztak emeletet a kastélyra. 181 Egy öl (bécsi) = 1,896 m; egy sukk (vagy schuch) = 0,31 m; egy zoll = 0,026 m. 182 \&llomása még néhány érdekes konkrétumot tartalmaz: A régi épület „ablakai, ajtajai és szobáknak elosztási nem azon mód szerint voltak, amint mostanában láttatnak", mivel Harruckern Ferenc „mind a két külső falait, mind pedig azon különböztető három falakat, mellyek a szobák között meg maradtak, négy suchkal föllyebb emeltette, és ezeken fölül ugyan a szobák külömböztetésére három falakat vitetett föl. E mellett mind a garádicsot, mind pedig a fölső tractusnak egész ambitusát, mind stukaturáját, kéményeit és s. v. [salve venia=elnézést a kifejezésért] árnyék székeit újra csináltatta, ajtait és ablakait illendő proportiora mérette, az alsó épületnek ambitusát újra flastromoztatta, a törvény szobának konyha felől való falát, ugy nem különben a garádics alatt falakat, az ambituson azon konyhácskát is, mellyben mostanában kaffet főznek, újra készítette, s ezen régi épületnek padlásán is uj szobákat építtetett. Amell épület pedig az emiitett 19 öl 5 such és 3 czolon fölül mind a két felül láttatik, eztet méltóságos báró Harrucker Ferenc ő nagysága ez előtt mint egy tiz esztendővel, amidőn tudniillik a régit a mostani statusra hozta, építette, a tanúnak, úgymint kőműves pallérnak igazgatása alatt." A vallomásokból megtudjuk, hogy az asztalosmunkákat a Bécsből leküldött Ticz nevű asztalos és a gyulai Johanes Szomer, valamint Leopoldus Kremer készítették. Az építkezések és a hetelés összefüggéséhez vö. Cseh Edit forrásközlését, amelyben arra is utal, hogy 1767-ben fölemelték a községekre kirótt kulinária mennyiségét, mivel abban az évben már több vendéget vártak a kastélyba. 183 1758. 2. fej. 177-178. Scherer (GyTI. köt. 334.) tévesen emeleti szobákról ír, holott padlásszobákról van szó. 184 A Károlyi Levéltárban meglévő, 11 szignálatlan lapból álló tervsorozatot Kelényi György vizsgálta meg és megállapította, hogy azok Hillebrandttól származnak. Hillebrandt építészeti pályafutása az 1760-as évek elején kezdett kibontakozni. Nagyváradon akkor építtette vele Patacich Ádám az új püspöki palotát, Pozsonyban pedig a királyi vár építése és magánépítkezések foglalkoztatták, Esztergomban Barkóczy prímás bízta meg jelentős feladatokkal. (Kelényi Gy.: Franz Anton Hillebrandt. 1719-1797. Bp. 1976. 26., 43.) Kelényi még úgy vélte, hogy a gyulai kastély átépítése, bővítése nem valósult meg 1798-ig. (I. m. 64-65.) A valójában tehát az 1760-as években átépített és kibővített kastély 1795. jan. 18-án „Petik Antal uradalmi tisztnek ott tartott mennyegzőjéről hátramaradt s kiütött tűz miatt egészen földig leégett". 1798-ban építette föl újra báróNíCenckheim József tábornok felesége, azonban 1801-ben ez az épület is leégett, ezután 1803ban építették föl akastélyt. (Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most. Gyula, 1858. 107., 118. és 213-214., GyTI. köt. 389.) 185 Parádi Nándor: A gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei - Magyar Műemlékvédelem 1961-62. Bp. 1966. 1-31. 186 A képet először\bit Pál közölte. (Magyar Műemlékvédelem 1959-60. Bp. 1964. 258.) 187 GyTI. köt. 341. is« Mogyoróssy: i. m. 96. (Mogyoróssy tehát nem Petik leírása alapján készített rajzot a kastélyról, mint azt Dankó Imre Petik megyeleírásához írott bevezetőjében feltételezte.) 189 GyTI. köt. 301. Scherer a Mogyoróssy könyvében szereplő másolatra hivatkozik, ugyanazt vélte közölni. (Uo. 477.) 190 A festmény valószínűleg 1758 körül készülhetett Jozefáról, medalionján Károlyi Antal képmását hordja. 191 Gyula város 1807. évi térképe. (BML BmT 121.) 192 Rosenfeld képén még látható a Fehér-Körösből folyó víztől körülvett sziget egész területét elfoglaló vár. 1745-ig már jórészt eltüntették a védműveket és falakat, csak a belső vár épületét hagyták meg. Ebben az említett szobákon kívül Harruckern J. Gy. idejében sörfőzőt rendeztek be, valamint itt volt a vármegye és az uradalom tömlöce is. (Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 251
