Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén

3. Az idősebb Albrecht Dürer Mielőtt a Családi krónika szövegét alaposabban megvizsgálnánk, egy rövid kitérőt teszünk, amelyben az idősebb Albrecht Dürerre vonatkozó tudásunkat próbáljuk meg összefoglalni, mert róla néhány új adalékot tárt fel a külföldi kutatás. A festő szintén Albrecht (Albert) névre keresztelt édesapja szülei első fiúgyermekeként - amint egyik arcképének felirata elárulja - 1427-ben született Ajtós faluban. Apjáról, Anthoniról (Antal) ugyanis csak azt jegyzi fel a Családi krónika, hogy Gyulán tanulta ki az ötvösmesterséget, de azt egyáltalán nem állítja, hogy Gyulára költözött és ott telepedett volna le. Apjához hasonlóan Albrecht is ötvösnek készült, s Magyarországot elhagyva Németországba ment, majd hosszú ideig volt Németalföldön „a nagy mestereknél", végül 1455. június 25-én Nürnbergbe érkezett, ahol Hieronymus Holper ötvösmester fogadta fel műhelyébe.

30 Az utóbbi évtizedekig a szakirodalomban csak ez a dátum szerepelt az idősebb Dürer Nürnbergbe érkezésével kapcsolatban, holott korábbi nürnbergi tartózkodásáról tanúskodik egy 1444. március 8-án kelt írásos forrás. Nürnberg városa 1444-ben hadjáratot indított Hans és Fritz >Xáldenfels lovagok ellen, hogy a nürnbergi kereskedők elleni támadásaik miatt megbüntesse őket. Víartenfels és Lichtenberg városka kezükbe is került, de Lichtenburg várat nem sikerült bevenniük. A Lichtenburg elleni akcióra összetoborzott nürnbergi polgárisakból és kézműveslegényekből álló puskás- és számszeríjász csapat listáján olvasható az „Albrecht dürer" név.

31 Tehát az idősebb Dürer korán, legalábbis 17 évesen indult útnak Magyarországról, és - mint esetleg feltételezhető - Nürnbergben Holper mester szolgálatába állt, majd németalföldi tartózkodása után hozzá tért vissza. Hogy ilyen fiatalon elhagyta a szülői házat és külföldre ment szerencsét próbálni, azt valószínűleg kimagasló tehetsége indokolta. (A céhlegények általában 18-20 évesen indultak vándorútra.) A mesterség műhelyfogásait már apjától hamar elsajátíthatta. Az említett listából az is kiderül, hogy kezdettől fogva használta a Dürer nevet, amelyet ő az okiratokban „Thürer" vagy „Thurer" formában írt. Tizenkét évig szolgált legényként Holper műhelyében, mire sikerült önálló egzisztenciáját megalapoznia. 1467-ben kapta meg az első, céhlegény számára megtisztelő városi tisztséget, a városi arany- és ezüstvizsgálók fölesküdt tagjává nevezték ki, emellett elnyerte a nürnbergi polgárjogot is.

32 Ahhoz, hogy mester lehessen, házasembernek kellett lennie. Ugyanazon év június 8-án, negyvenéves korában feleségül vette Holper tizenöt éves leányát, Barbarát. A következő évben megkapta a mesterjogot, amelyhez azt is igazolnia kellett, hogy 100 forint értékű vagyonnal rendelkezik. A céhlegények révbe érését gyakran egy mester özvegyével vagy leányával kötött házasság segítette elő. Az idősebb Dürernek a kedvezőbb megoldás jutott. A születendő gyermekek számát a nagy korkülönbség korlátozhatta volna, ez esetben azonban a férj magas kort ért meg (1502. szept. 20-án hunyt el), és Barbarának 18 gyermeke született tőle, 98