Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén

Brion említi, hogy az apa boltjának cégére is az ajtót ábrázolta.

26 A Dürerek címerábrázolásainak ez az egyik változata, az, amelyiken csak a címer legfontosabb alkotórésze, a címerpajzs szerepel. Ennek kialakítása és használata biztosan az idősebb Dürerre vezethető vissza. A másik változat a teljes címert mutatja. Az említett házassági címeren tűnik fel először, hiszen ez minden elemét tartalmazza. (Önálló variánsai közül Dürer 1523. évi fametszete a leginkább közismert.) Nem tartjuk valószínűnek, hogy a teljes címert, illetve annak a pajzson kívüli alkotórészit az 1490-ben 19 éves, ifjú Dürer találta volna ki szülei portréinak megfestésekor. Hiszen az édesapja akkor még élete virágjában volt, így a családi címer megalkotása csak neki állhatott jogában, s erre - kezdve házasságkötésével -1490-ig már számtalanszor alkalma nyílhatott. Tény viszont, hogy fiát többet foglalkoztatta a címer, s az állandó alkotórészeket különbözőképpen módosítva, strukturálva többször is formába öntötte. A Dürer-címert - eltekintve a változásokat mutató jegyektől - a következőképpen írhatjuk le: vörös pajzsmezőben, zöld hármas halmon aranyszínű, deszkatetős faajtó áll kitárt ajtószárnyakkal. (A kispecséten és a házassági címeren az ajtónak még nincsenek lépcsői.) A teljes címeren a címerpajzs felett a polgári címerhasználók esetében akkoriban gyakori csőrsisak látható. A sisakon vörös és aranyszínű szövetekből font tekercs helyezkedik el, amely eredetileg a hölgy által a győztesnek átnyújtott jutalom volt a lovagi tornákon. A sisakdíszek: kiterjesztett, aranyszínű szárnyak, közöttük egy szerecsentörzs vörös ruhában, amelynek hajtókája aranyszínű, fején hegyes, vörös föveggel, melynek felhajtott karimája aranyszínű, fülében függőkkel. A sisakból kétoldalt levélszerű kiképzésű, vörös és aranyszínű sisaktakaró indul ki. A szerecsentörzs, többnyire ugyan föveg nélkül, előfordul a korabeli nürnbergi címereken, a kiterjesztett szárny is kedvelt motívum volt a kor heraldikájában.

27 Az ajtó (amely talán csak szimmetria miatt kétszárnyú) és a plasztikus kiképzésű, zöld hármas halom (a magyar címer kettős keresztje is ilyenen áll) esetleg magyarországi emlékeket is idézhetnek, de ez nem több puszta feltevésnél. Már felfigyeltek arra, hogy a teljes címer utolsó változatát ábrázoló 1523. évi metszet akkoriban készült, amikor a múlttal való számvetés ideje következett el az idős Dürer életében, amikor a Családi krónikát összeállította. Ugyanekkor kezdte használni azt a nagypecsétet is, amelyen szintén a teljes címer van megmintázva. Végül a festőt a halála előtti évben megörökítő két metszet felső sarkában ott van a címerpajzs a kitárt szárnyú ajtóval

28 - szimbóluma a névnek, Dürernek, az édesapának és a családnak, valamint a távoli származási helynek, úgy is mondhatnánk, a folyamatosságnak, az egész családi múltnak. Az egyik metszet készítője a nyitott ajtóba, egy hasonló későbbi metszeté pedig külön címerpajzsba elhelyezte Dürer szignóját is,

29 azt a jelet, amelyet már a festő tett művészetével sajátlagos jelentés hordozójává, és amely egyedül az övé volt: egy zseniális reneszánsz egyéniség halhatatlan szimbólumává vált. 97