Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén

masztotta, amelyek szerinte mind az említett Ajtós családra vonatkoznak.^Végül azt állította, hogy Dürer címere és a Családi krónika egy kitétele is azt igazolja, hogy a festő valóban az ajtósi Ajtós család ivadékának tartotta magát. Először is arra kell utalnunk, hogy a név helyes formája egyszerűen Ajtósi, és nem ajtósi Ajtós (vagy Ajtósi Ajtós). A Haan által közzétett hét dokumentumról, amelyek közül egyetlen egy származik a XV századból, a többi XVI. századi, már Fejerpataky László és Karácsonyi János kimutatta, hogy a Dürer családdal nem árulnak el semmiféle kapcsolatot. Ráadásul nem is egy, hanem több családra vonatkoznak, amelyek vezetéknévként vagy előnévként használták az Ajtósi nevet. Karácsonyi újabb adatokat is feltárt, de ezek alapján sem bontakozik ki világosan az Ajtósi nevet viselő személyek rokoni kapcsolatrendszere.

17 Egyszerűbb a kép, ha a XVI. századtól eltekintve csak azzal a néhány forrással foglalkozunk, amely a festő felmenői szempontjából egyáltalában érdekes lehet. Zsigmond király Maróthi Jánosnak a gyulai uradalom birtokába való beiktatását elrendelő 1404. május 21-én kelt oklevele Ajtósi Sebestyént („Sebastianus de Aytos") azok között nevezi meg, akik a szomszédos birtokosok közül a beiktatáson résztvevő királyi emberként voltak kijelölve.

18 A személynév egyben az első írásos adatot jelenti, amely Ajtós település létéről tanúskodik. A következő fontos oklevelet már Haan is közölte oklevéltárában, de úgy tűnik, hogy megfeledkezett róla, s így erre is Karácsonyi hívta fel a figyelmet. 1418-ban Ajtósi Sebestyén fia, László ((„Ladislaus filius Sebastiani de Aytos") azon hatalmaskodók sorában szerepelt, akik Maróthi János egyes birtokait jogtalanul használták.

19 E két Ajtósi Ajtós falu mellett még Kígyóst is birtokolta. 1456-ban Ajtósi Keresztély („Cristanus de Aytos") felesége, Adviga itteni birtokrészét zálogba adta Maróthi Lajosnak és Mátyásnak.

20 Az évszámokat tekintve Dürer Családi krónikájában elvben e három Ajtósi (Sebestyén, László és Keresztély) birtokos nemes bukkanhatna fel családtagként, rokonként. Mivel erről szó sincs, Haan, és Karácsonyi adatgyűjtése csak azt tanúsíthatja, hogy nem volt semmi ilyen kapcsolatuk Dürer felmenőivel. Dürer címere sem hozható fel bizonyítékul, hiszen az említett és a későbbi Ajtósiak címereit nem ismerjük. A címer a Dürer család nemesi származását sem bizonyítja. A címer három ábrázolásának összehasonlításáról nálunk már 1928-ban írt Lukinich Imre, levonva az ebből adódó következtetéseket.

21 A címerrajzon látható ajtó ábrázolása más az 1490., más az 1515. s végül más az 1523. évi címerpajzson; a pajzs fölötti sisak alakja és helyzete sem egyezik az 1490. és az 1523. évi címerképben, ezen kívül a sisakdíszként alkalmazott szerecsentörzs alakja és elhelyezkedése is különböző e kettőben. (Ehhez azonban hozzá kell fűznünk, hogy a sisak helyzetének és a szerecsentörzs elhelyezésének különbsége indokoltan adódik abból, hogy 1490-ben ún. házassági címert festett meg Dürer, amelyen a Dürer-címerpajzsot a Holperek kecskét ábrázoló címerpajzsával párba állítva kel95