Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén

javasolt: Ajtós Gyulától északnyugatra, a gyula-gerlai úttól jobbra, a XIX. század folyamán keletkezett, Gyulához tartozó Ajtósfalva helyén feküdt.

11 A XV század folyamán Gyulába olvadt és egyik utcájává lett Krakó (Karkó) falu történetéről írva Karácsonyi azonban még egy további fontos adatot tárt föl, amelyen átsiklott a kutatás, vagy nem tudta hasznosítani a hamis topográfiai elképzelések miatt. 1515-ben Ajtosi Török Ferenc eladta a Krakó („Karaco") utca végén lévő házát és telkét Gyulai Gaál ispánnak. 1520-ban a földesúr, Brandenburgi György őrgróf Krakó néven vette el a Gyulai Gaál család e birtokát, de az ispán özvegye 1535-ben ugyanazt Ajtós néven kérte vissza.

12 Ajtós falu tehát közvetlenül a Krakó utcához csatlakozott. Igen valószínűnek tartjuk, hogy 1529-ben ásták ki azt a Gyula északi városrészét körítő árkot, amely Krakót és Ajtóst is elválasztotta egymástól.

13 A Gyulai Gaálok háza és telke az árkon túl eshetett, s ezért már nem sorolhatták Krakó végéhez 1535-ben, hanem csak Ajtóshoz. A Barát utca helyét egészen pontosan meg tudtuk határozni. Az adóösszeírások alapján világos, hogy a Krakó utca ettől keleti-északkeleti irányban lehetett. Mathis Zündt 1566. évi metszete ugyan nagyon szűk térre összeszorítva ábrázolja ezt a részt, mégis felismerhető a Barát utcától északkeletre a Krakó utca, a keskeny vízárkon túl pedig Ajtós néhány háza, amely a korábbi török pusztítást átvészelte vagy újra fölépítették utána. (A Sarkadi-tótól valójában kissé távolabb volt Ajtós és Krakó, mint a metszeten.) A mai Gyula területén is meg tudjuk adni hozzávetőlegesen a Krakó utca helyét: nyugat felől a Wsselényi-tó és a Pósteleki utca, délről a Bacsó Béla utca, keletről a Béke sugárút által körülhatárolt területen volt. Ajtós falu pedig észak felől a vasútállomástól a Budrió lakótelepen át a W:sselényi tóig terjedő területsávban csatlakozott hozzá. Tehát azt láthatjuk, hogy nemcsak Haan, hanem Scherer is a kelleténél távolabb kereste Ajtós helyét. A szakirodalomban általánosan elterjedt, hogy Dürer édesapja a Békés megyei Ajtós faluból származott. Eredetileg azonban Ajtós Gyulával együtt Zaránd vármegyéhez tartozott, s ez volt a helyzet akkor, amikor a festő apja és nagyapja itt élt. Csak az 1438 utáni évtizedekben változtatták meg a megyehatárt, és ezáltal került Gyula északi városrésze és Ajtós falu is Békés vármegyébe.

14 2. Oklevelek, címerek, pecsétek Haan Lajos hamarosan arra a gondolatra jutott, hogy a nagy művész aligha lehetett közönséges parasztnak a gyermeke.

15 Megpróbálta hát bizonyítani, hogy apai ágon a nemes „ajtosi Ajtós" családból származott. Mint írja, az ajtosi Ajtósok kisbirtokos, szegényebb nemesek voltak, ezért nem csoda, hogy a család egyik tagja, Antal (a festő nagyapja) felhagyván a háládatlan gazdálkodással, szántás-vetéssel aranyművességre adta magát. Érvelését hét oklevéllel is alátá94