Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV—XVIII. század)

gi, északnyugati részéből az északi részre. A Krakó, illetve Krakkó, Karkó, Karakó utca (1511-1553) szláv neve „folyamág"-at jelent,

41 s a Fehér-Körös mellékága valóban a közelben húzódott. Az összeírások vagy a Barát, vagy a Halász utca mellett tüntetik fel. Scherer tévesen azt írja, hogy a régi Krakó faluban épült a ferences templom és kolostor. A Krakó utca vége Ajtós faluval érintkezett. (1515-ben Ajtósi Török Ferenc eladta a Karakó utca végén lévő házát és telkét Gyulai Gaál ispánnak. 1520-ban a földesúr, György brandenburgi őrgróf Krakó néven vette el a Gyulai Gaál család e birtokát, de az ispán özvegye 1535ben ugyanazt Ajtós néven kérte vissza.)

42 A Krakó utca az északi városrészt övező kis vízfolyásig terjedt, valószínűleg a Pósteleki utca, illetve a'Víesselényi-tó és a Béke sugárút közti területen. Zündt látképén a ferences templomtól északkeleti irányban a vízfolyás mellett lévő házcsoporttal azonosítható, a vízfolyás túlsó oldalán pedig valószínűleg Ajtós falu néhány házát láthatjuk. Tehát Ajtós a vízfolyás északi oldalán, a vasútállomás és a 'víésselényi-tó közötti területen lokalizálható. A Halász utca (1525-1579) rendszerint az utolsó helyen és a Krakó utca után következik az összeírásokban. Bizonyosan a Béke sugárúttól keletre elterülő részen, a Zündtnél látható Malom híd és a malom közelében volt. Ez a malom a forrásokban „Nagymalom"-nak nevezett, a Körösön álló malommal azonosítható.

43 Végül a Csapó utca volt még a Békés vármegyei részen, amelyet csak egyszer, 1561-ben említenek.

44 Nevét az ott élő posztócsapókról kaphatta. Helyét leginkább a Krakó utcától délre képzelhetjük el. Az utcák elhelyezkedéséből kiderül, hogy a XV század elejétől Gyula kiemelkedését a környező falvak közül központi fekvése is elősegíthette. Gyula településmagvát (a középkori plébániatemplom északkeleti oldalán, az említett Palotahely utcától a Barát utcáig) az északi szigeten csupán néhány száz méter távolságra fekvő falvak, Újfalu, a három Szentmóric és Krakó vették körül, amint azt az 1403. évi adománylevélből tudjuk.

45 A növekvő Gyula egyrészt ezekkel olvadt össze, másrészt a Fehér-Körös mellékágának túloldalán, azaz a középső szigeten terjeszkedhetett. Kérdéses, hogy Bagd falu itt volt, vagy pedig a FehérKörös bal partján. A vár felépítésével, vagyis a XV század első évtizedeitől kezdve megnőhetett e sziget jelentősége. A város népességének és kiterjedésének növekedését jelzi az a tény, hogy 1520-tól Nagygyula néven kezdték emlegetni.

46 Amikor 1552 áprilisában tárgyalások folytak arról, hogy Patócsy Ferenc a gyulai várat és uradalmat megfelelő értékű ellenszolgáltatás fejében átengedi Ferdinánd királynak, Patócsy olyan kijelentést tett az alkudozások során, hogy Gyula másfélszer nagyobb Debrecennél.

47 Gyula lakosságának számára két összeírásból, az 1525. és az 1527. évi cenzusjegyzékből lehet következtetéseket levonni.

48 Az 1525. évi cenzusjegyzék 274 háztartásfőt rögzít név szerint 7 utcából. (Nyolcadik a Halász utca, de ennél csak a lakosai által fizetett pénzösszeg van feltüntetve.) 1527-ben pedig jelentősen több, 364 a nyolc utcából összeírtak száma.

49 Gyula akkori 13 utcá80