Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV—XVIII. század)

Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV-XVIII. század)

1 Amint Gyula kezdeteivel, kialakulásával, úgy a XV-XVL századi mezőváros topográfiájával kapcsolatban is Karácsonyi János dolgozta ki az alapvető elképzeléseket.

2 Koncepcióját Gyula történetének későbbi ismert kutatói, Scherer Ferenc, \eress Endre és Implom József sem kérdőjelezték meg, sőt napjainkig kiindulópontul veszik Karácsonyi helymeghatározásait,

3 pedig már egy ideje nyilvánvaló, hogy a régészeti feltárások eredményeit figyelembe véve Gyula topográfiájának kérdéseit újra át kell gondolni és az oklevelek, összeírások helyrajzi adatait átértékelni. Karácsonyi topográfiai koncepciója szétválaszthatatlanul összefonódik Gyula kialakulásáról felállított hipotézisével, amelynek lényege a következő: a település egy Gyula nevű, történeti forrásokban egyébként nem szereplő főúr által bizonytalan időpontban alapított monostor körül jött létre, ezért kapta a Gyulamonostora nevet. 1313-ban itt járt I. Károly király, és két oklevelét ezen a „Julamonustra" (illetve „Julamonustura") nevű településen keltezték. A monostor viszont akkorra már lehanyatlott, elenyészett, hiszen a pápai tizedjegyzékben (1332-37.) már Gyula szerepel a „monostora" utótag nélkül. A monostor temploma azonban fennmaradt, és ebből lesz Gyulának a XIV-XVL századi forrásokból ismert plébániatemploma. A helyét is megadja Karácsonyi: a belváros központjában álló, az 1770-es években épült mai római katolikus templom helyén volt.

4 Ez utóbbi feltevést vette alapul - bár semmivel sem támasztotta alá - a középkori Gyula helyrajzának rekonstruálásánál, ez volt az a látszólag biztos pont, amelyhez mindent viszonyíthatott. E feltevés miatt értelmezhette félre a nürnbergi Mathis Zündt 1566. évi látképét a város ostromáról, valamint Rosenfeld mérnökkapitány alaprajzát és látképét Gyuláról, amely 1722-ben készült. Kötetünk előző tanulmányában igyekeztünk kimutatni, hogy Karácsonyi elmélete Gyula kialakulásáról igencsak kétségbe vonható, bizonyítékul felhozott adatai egyáltalán nem meggyőzőek. Több egymást kiegészítő történeti, régészeti és nyelvészeti bizonyítékot tudtunk ellenben felhozni annak igazolására, hogy „a Fehér-Körös melletti" monostor, vagyis „Julamonustra", amely 1214ben a leleszi konvent alapítólevelében mint „capitulum lulense" szerepel, a Csolt nemzetség gellai (gerlai) monostorával azonosítható. Ennélfogva Gyula első írásos említése csak a pápai tizedjegyzékben található

5 (az 1332. évben), a kialaku70