Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV—XVIII. század)

ló település helyét pedig a középkori plébániatemplom s nem egy titokzatosan eltűnt monostor körül kell keresnünk. Mathis Zündt 1566. évi látképén a város két szigeten helyezkedik el, amelyeket a Fehér-Körös és ágai öveznek.

6 Az északi városrész épületei között már Karácsonyi is felismerte a középkori plébániatemplomot, valamint a XV század első felében létesített (két tornyú) ferences templomot és az ehhez kapcsolódó kolostort. Csakhogy előfeltevése következtében meg volt győződve arról, hogy a középkori plébániatemplom a mai belvárosi katolikus templom helyén volt. (Emiatt a ferences templomnak és kolostornak az utóbbi és a végvár között kereste a helyét.) E hibás kiindulópont miatt Gyula topográfiájában minden téves helyre került, Karácsonyi ugyanis valós helyéről a két városrészt déli irányban elcsúsztatta: a Zündt képén látható északnyugati, északi városrészt a mai belváros helyén kereste, a vár mellett ábrázolt, palánkkal körülkerített városrészt pedig a Fehér-Körös (ma az Élővíz-csatorna folyik a helyén) bal partján. Hogy ez nem így van, az Zündt látképét jobban megnézve is nyilvánvaló lett volna, de Karácsonyi tántoríthatatlanul hitt előfeltevésében, és a látképet vélte elrajzoltnak, pontatlannak. Zündt látképén a Fehér-Körös főága a végvár és az ehhez kapcsolódó középső városrész alatt folyik, ezt a felirat („fekyerkerez flu.") is jelzi. Tehát a vár és a két fő városrész egyaránt a Fehér-Körös, azaz a mai Élővíz-csatorna északi oldalán található. A folyó déli oldalán, a török tábor mellett csak egy „régi előváros" („Alte forstat") romjait fedezhetjük fel. Erről az elővárosról egyetlen adatunk sincs, a „régi" jelző azt sejteti, hogy már valamikor az 1566. évi ostrom előtt lakatlanná vált, romba dőlt vagy elpusztították. (Fekvése alapján elképzelhető, hogy esetleg a középkori Bagd falu volt az előzménye.) Figyelembe véve, hogy ez az előváros a Fehér-Körös déli oldalán volt, a két fő városrész közül a várhoz kapcsolódót, amelyet palánk kerít, középső városrésznek vagy szigetnek, a középkori plébániatemplom és a ferences kolostor városrészét, amelyet az előbbitől a Fehér-Körös mellékága választott el, északi városrésznek nevezzük. Karácsonyi topográfiai elképzeléseit két jelentős régészeti feltárás is kérdésessé tette. Implom József múzeumigazgató az 1930-as évek elején a város északnyugati részén, az Epreskert utcában feltárta a ferences kolostor és templom alapjait.

7 Scherer már ennek ismeretében vázolta fel a XV századi Gyula helyrajzát, de nem tudott szakítani a Karácsonyi által kialakított felfogással, ezért nála is minden rossz helyre került a váron és a ferences kolostoron kívül (de az utóbbiról is tévesen azt hitte, hogy Krakó faluban épült),

8 hiszen a hibás kiindulópont miatt még Scherer is alábecsülte Zündt látképének forrásértékét. 1971-ben, a Törökzugi lakótelep építésekor megtalálták a középkori plébániatemplom alapjait is. Tehát ezt sem a belvárosban, hanem a város északnyugati részén, ahol korábban a németvárosi polgárok szőlői és gyümölcsösei voltak. Bár először azt remélték, hogy „Julamonustfa" maradványaira bukkantak, de monostorra utaló nyomok végül is nem kerültek elő. Az első, viszonylag nagy71