Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

emlékét őrzi az 1511-ből ismert gyulai Palotahely utca/

96 amely a középkori plébániatemplom közelében volt. Maróthi János azonban nem itt, hanem a korabeli Gyulától keleti irányban, a Fehér-Körös ágai között lévő szigeten építette fel várát. Vár és kastély építéséhez egyformán királyi engedélyt kellett elnyerni, de ilyen nem maradt fenn sem a Losoncziak, sem Maróthi János birtoklásának idejéből. A vár létezéséről csak a várkápolna ünnepélyes felszentelését tanúsító, 1445-ben kiadott oklevélből értesülünk,

197 vagyis a vár építésének befejező stádiumában. Kérdéses, hogy Maróthi, illetve gyulai várnagyai mindjárt a birtokadományozást követő években vagy csak az 1410-es évek elején indították el az építkezést.

198 A Feld István régész által végzett falkutatások egyik jelentős eredménye az, hogy 1420 körül már megépült a várudvar nyugati oldalán a palota, amelynek gótikus belső terei kivételesen jól rekonstruálhatók.

199 Tehát ekkor már földesúri székhely, rezidencia funkcióját is betölthette a vár. Felépítésével Gyula végképp kiemelkedett az uradalom többi településeinek sorából. A vár felépülte jelzője az addigi és egyben elősegítője is lett a mezőváros további fejlődésének. Az 1435-ben elhalálozott Maróthi Jánosnak köszönhető a ferencesek Gyulára telepítése is. 1409-ben már megkapta az engedélyt XII. Gergely pápától arra, hogy gyulai uradalmában Vári faluban Szent László tiszteletére ferencrendi kolostort építhessen, a tervet azonban ekkor nem tudta megvalósítani. Három évig tartó török fogságból kiszabadulva megismételte kérését, amelyet V Márton pápa 1420. február 23-án teljesített. A kolostor Gyulán épült fel, és egyházát a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték. (A templom hossza 35, szélessége 10, a szentélyrészben 7 méter volt.) Létezéséről először 1452-ben értesülünk.

200 Az újabb egyházi intézmény fontos előrelépést jelentett Gyula városiasodásának szempontjából. A gyulai ferencesek a rendnek a Szent Ferenc-i eszményeket szigorúbban értelmező, ezért obszervánsnak nevezett ágához tartoztak. A kolduló rendekről közismert, hogy általában a városokban építették fel kolostoraikat, az obszervánsokra azonban ez nem érvényes, ők lehetőleg igyekeztek elkerülni a városokat. így Maróthi és családja kívánságának tudható be, hogy végül nem Váriban, hanem Gyulán épült meg a kolostor, ahol a család rezidenciája volt. A ferenceseknek tehát elsősorban a kegyúri család vallási igényeit kellett kiszolgálniuk, amit az is mutat, hogy egyházaik a korábbi nemzetségi monostorok funkcióit is betöltötték.

201 Arról nem maradt fenn adat, hogy a Maróthi család Gyulán élt tagjai hová temetkeztek, de azt tudjuk, hogy a vár későbbi úrnőjét, Frangepán Beatrixot és leányát, Erzsébetet a barátok templomába temették el.

202 A ferencesek a város életében, a vallásosság és a mentalitás formálásában is komoly szerepet játszhattak. Templomuk patrociniuma arra utal, hogy tovább erősítették Gyulán a XIII-XV században egész Európában általánosan felvirágzó Mária-tiszteletet. A kolostor templomán és a plébániatemplomon 50