Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei
helyet, s ami a legfontosabb, a templom temetkezőhelyül is szolgált a monostorhoz hasonlatosan. 174 Zsigmond király uralkodásának első szakaszában (1387-1392) az arisztokrácia kezében volt a tényleges hatalom, s a király rákényszerült arra, hogy mértéktelen birtokadományokkal nyerje meg az egyes főúri csoportok támogatását. Kezdetben a Losoncziak birtokolták a legnagyobb hatalmat. Jutalmul a Horváti-párt leverésében játszott szerepükért Zsigmond Losonczi István és az ifjabb Losonczi László bánoknak négy, unokabátyjuknak, László erdélyi vajdának két várat adományozott. így nyerte el már 1387-ben Zarandban Desznyet és Pankotát, Abaújban Szaláncot Losonczi István és az ifjabb László, László vajda pedig a Belső-Szolnok vármegyei Csicsót. 175 Karácsonyi János pedig meggyőzően bizonyította a váradi káptalan 1387. június 21-én kelt bizonyságlevele alapján, hogy László vajda 1387-ben a gyulai uradalmat is megkapta, és birtokba iktatása május 22. és június 21. között történhetett meg. A vajda ekkor valóban Gyulán tartózkodott, egy levelét május 28-án innen keltezte. 176 Arra is Karácsonyi mutatott rá, hogy Zsigmond királynak az aradi káptalanhoz intézett rendelete, amely Maróthi János birtokba iktatására utasított, azt a kitételt is tartalmazza, hogy a király a gyulai uradalmat éppen azon határokkal és megszorításokkal adományozza, amelyekkel azt László vajda és fia, János birtokolta, tehát nem a Losoncziak az uradalom alapítói, hanem már ők is akként megszervezve és összekapcsolva kapták, mint Maróthi János 1403-ban. 177 1392-ben, miután a vajda elhalálozott, Zsigmond eltávolította rokonságát az ország vezetéséből. 178 A Losoncziak 1393 októberében Gyulán gyűltek össze, hogy megosztozzanak magyarországi és erdélyi birtokaikon. A vajda özvegye és fia, János, aki a gyulai uradalmat örökölte, Gyulán lakott az 1390-es években. 179 Amint IX. Bonifác pápa válaszából kiderül, Losonczi János egy, a pápához intézett folyamodványát, amelyben a birtokain lévő egyházak fölötti patrónusi jogainak megerősítését kérte, a következőképpen szignálhatta: Johannes de Gyula (alias de Losoncz) Baro Varadiensis dioecesis, vagyis Gyulai (másként Losonczi) János váradi egyházmegyei báró. 180 Ezekből az adatokból világos, hogy a Losoncziak birtoklásának időszakában Gyula uradalomközpont volt és egyben földesúri székhely is. Mindkét funkció elősegíthette a település fejlődésének kibontakozását. A forrásokból az is kitűnik, hogy a Losoncziaknak főúri igényeiknek megfelelő kúriája, udvarháza volt itt. Az országos vásárok és az adott település kézműveseinek érdekét szolgáló hetivásár vagy hetipiac tartásának joga a mezővárossá fejlődés egyik elsőrendű ismérve. 181 Az utóbbi évtizedekben felbukkant és elterjedt a szakirodalomban egy olyan új forrásadat, amely azt látszott tanúsítani, hogy Gyulának már 1384ben volt hetipiaca. 182 Ha azonban megnézzük a Zichy család okmánytárában közölt oklevelet, a pécsváradi konvent jelentését, nyomban láthatjuk, hogy abban a Baranya megyei Gyuláról van szó. 183 (Gyula nevű település ezen kívül még Kolozs és Ugocsa megyében is volt.) így tehát továbbra is Karácsonyi szellemes okfejtéséből érdemes kiindulnunk. 47