Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

egy részét olyan nemesi birtokosoktól kobozták el, akik tulajdonjogukat nem tudták adománylevéllel igazolni. Talán a településnek nevet adó Gyula vagy leszármazottai is a birtokukat elvesztők sorában voltak. A tartományúri hatalom felszámolásával az Anjou királyok várközpontú uradalmakat, várgazdaságokat alakítottak ki. A gyulai uradalom központjában azonban egyelőre nem épült vár, feltehetőleg azért, mert a közelben fekvő bihari (Körösszeg), zarándi (Pankota, Világos, Desznye) és aradi (Sólymos, Lippa) királyi várak biztosan uralták az egész vidéket.

170 Ebben az időszakban vet némi fényt Gyula történetére a pápai tizedjegyzék, amely szerint 1332-37-ben a váradi püspökség köleséri főesperességéhez tartozó gyulai plébániatemplom papja, Péter évi húsz garas tizedet fizetett a pápának.

171 Mivel Gyula közelében csak három faluban írtak össze templomot (Fövenyes, Varsány és Pél), Gyula egyházát még legalább hat falu lakosai látogathatták. A plébános jövedelmei tehát nemcsak a gyulaiaktól származtak, így a pápai tized összegéből nemigen következtethetünk Gyula lakosságának nagyságára. Annyi bizonyos, hogy az 1330-as években már a nagyobb falvak közé tartozott. A törökzugi régészeti feltárás azt igazolja, hogy a Csoltok monostorait nem számítva Gyula lett a környék legjelentősebb egyházas helyévé. Az első építési periódusban egyhajós, félköríves szentélyzáródású, karzattal ellátott templom épült, amely szerkezetében klasszikus román kori hagyományokat követ, méretei azonban kiemelkedően nagyok, az Alföldön hozzá mérhető nagyságú egyházat csak keveset ismerünk - összegzi a feltáró régész.

172 A templombelső hossza 22,5, szélessége 8,8 méter volt. A templomhoz valamivel később egy-egy oldalkápolna épült kétfelől, így újabb két oltár előtt lehetett misét mondani. Péter pap gyulai templomával Implom József és Szatmári Imre ásatásainak köszönhetően összehasonlíthajuk Fövenyes falusi templomát.

173 Ott először egy kicsiny rotunda épült, valószínűleg a XI. században, amelyhez később egy szintén kör alakú kápolnát csatlakoztattak. A XIV század első évtizedeiben a régi templom helyébe egy nagyobb, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomot emeltek. A templombelső hossza kb. 13,2, szélessége a hajónál kb. 7,6 méter volt. A népesség növekedése tehát szükségessé tette egy nagyobb templom építését a gyulai templom építéséhez közeli időpontban, de jól látható egy ilyen átlagos falusi templom és a gyulai különbsége. Fontos tény, hogy a gyulai plébániatemplom feltárásánál nem kerültek elő korai, XI-XII. századi Árpád-kori templom alapjai. Itt tehát csak későn, 1300 körül épült az első egyház, amikor a tatárjárás utáni időszakban újra kibontakozhatott a demográfiai és a gazdasági fejlődés. Ennek az első templomnak a méretei azonban mindenekelőtt építtetőjének társadalmi helyzetét, gazdagságát és vallási igényeit tükrözhették. Monostor építésére csak a főurak, az állami tisztségek viselői vállalkozhattak. A nemesség középső rétegének általában be kellett érnie azzal, hogy egy jelentősebb, nagyméretű plébániatemplomot építtessen. Alapítóként és patrónusként bizonyos előjogokat élvezett, így pl. családjával a templom karzatán foglalhatott 46