Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Mogyoróssy János. Egy kisvárosi nemes könyvei és műveltsége

történelem és a genealógia iránti vonzalmát. Kijegyezte egynéhány történetírónak a gyulai várra és Gyulára vonatkozó adatait. Tehát egészen idáig nyúlnak vissza Mogyoróssy Gyula történetéről később írott könyvének előzményei. A magyar történelembe vezette be Virág Benedek Magyar századok (I—II. köt. Buda, 1808-1816) című munkája, amely máig megmaradt Mogyoróssy könyvtárából. Alapismereteket nyújtott a világ földrajzáról Vetsei Papp István Magyar Geographiája (Nagykároly, 1757) is, de e könyvbe bele van kötve Szatmárnémeti Pap István oktató verse is, a Magyarország versekben való rövid leírása (Nagykároly, 1756). A földrajzot ezenkívül Johann Hübner geográfiája segítségével tanulmányozhatta.

16 A lexikonok közül a Közhasznú Ismeretek Tárát (Pest, 1831-34) forgatta. Többet kijegyzetelt Mikes Kelemen törökországi leveleiből, amelyeket Kultsár István adott ki 1794-ben. A költők közül Kisfaludy Sándort kedvelhette, regéiből jegyzett le egyet. A folyóiratokat nézve olvasta ekkor a Széchenyi törekvéseit támogató, liberális eszméket terjesztő Jelenkort, amellett még az ódonabb Felső Magyar Országi Minervát, valamint a már említett Nemzeti Újságot és melléklapját, a Hasznos Mulatságokat. A külföldre is figyelt. Olvasmányaiból kijegyezte az érdekes adatokat. Például hány ház van Angliában és hány ember lakik abban, melyek a legmagasabb tornyok Európában (bánatosan írja mellé, hogy a gyulai katolikus templom tornya csak 35 öl magas) és végül, de nem utolsósorban a Németországban található nyilvános könyvtárakat és könyvállományukat: „Stuttgardban 200 000 kötetből; Tübingában 60 000; kötet Karlsruheban 70 000; Heidelbergában 40 000; Darmstadtban 120 000; Mainczban 80 000; Kasselben 70 000; Marburgban 55 000; Göttingában 200 000; Hannoverában 50 000; Wfenbüttelben, a hol soha nem volt Universitás, a Herczegi Könyv-tár 100 000 kötetből áll." Gondolhatjuk, mit érezhetett Mogyoróssy, olvasván ezeket a számokat. De nem kedvetlenedett el; könyvtáralapításának talán egyik közvetlen indítéka volt ez a messze előrehaladt külfölddel való összehasonlítás. Amint láttuk - Mogyoróssy már 1828-tól elkezdte másolgatni az érdeklődését felkeltő történelmi forrásokat és egybegyűjteni „a gyulai vár és város híres régi voltáról" tanúskodó adatokat. Gyula történetének megírásában azonban megelőzték. 1832-ben aTüdomanyos Gyűjteményben jelent meg a művelt gyulai református lelkész, Ecsedy Gábor leírása Gyula városáról,

17 majd 1834-ben a németgyulai jegyző, Komaromy Miklós adott ki egy könyvecskét „Gyula várossáról és a hajdani Gyula várról", amely sokban hasonlított Ecsedy tanulmányára. Komaromy azt is megemlíti, hogy munkája kiadásában bő olvasottságával nagy segítségére volt Mogyoróssy. Mogyoróssy pedig tovább gyűjtögette az adatokat, hiszen szándéka csak az lehetett, hogy az előbb említett két szerző művét majdan felülmúlja. Ez sikerült is, hiszen Mogyoróssy könyve

19 sokkal részletesebb, sokkal több történeti forrásból merít (közöl is forrásokat), azonban - mivel csak 1858-ban látott napvilágot - kissé megkésett, szemlélete, nyelvezete már elavult, régies volt. 332