Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Mogyoróssy János. Egy kisvárosi nemes könyvei és műveltsége
Mogyoróssy szemléletét még az 1820-as évek hatásai alakították. Őt is a dicső múlt romantikus képe vonzotta magához, amely a nemesi liberalizmus nemzetfelfogásának volt fontos tartozéka, hisz aktuális céljait és igényei jogosultságát ezzel is alátámaszthatta. A régi nagyság - melynek eredetét minél távolabbi időkre igyekeztek tenni - keresése, amely a jelenben lelkesített, tettekre sarkallt, mivel a jelen vágyait követte, a történetírásban könnyen téveszmék forrásává vált. A szkíta-hun-magyar azonosításon 20 túl például Horvát István, aki nagy hatással volt Mogyoróssyra és Ecsedyre is, „Rajzolatai"-ban 21 rajongó hazaszeretettől fűtve az ókor, illetve a Biblia legkülönfélébb népeiben fedezte fel a magyarságot, idejét múlta, hamis etimologizálással. E „lángeszű mániákus" könyvei megvoltak Mogyoróssy könyvtárában, s a Rajzolatok végén található üres lapokra szépen oda is jegyezte a korabeli elismerő kritikákat. Nem csoda hát, ha Horvát és mások hatására Mogyoróssy figyelme is elsősorban az „őshajdan" felé fordult. O azt tartotta feladatának, hogy Gyulának biztosítson minél ősibb és előkelőbb szerepet a magyar történelemben. Mogyoróssy szerint Gyula „eredete igen őskorú", itt volt Zirivada dák telep, de főleg itt volt „az egész európai Hunnia legelső és legrégibb ősi gyűlhelye", Attila székhelye és fapalotája, s halála után itt is temették el Attilát - állapítja meg Desericzky (Desericius) Ince József (1702-1763) piarista történésznek a magyarok őstörténetét tárgyaló műve 22 és mások nyomán. Gyula várát pedig a hun székváros romjain még Gyula vezér építtette. Ezek is mutatják, hogy Mogyoróssy - bár széles körű olvasottság és tudományos ismeretek alapján írt - nem kezelte kritikával forrásait, tollát elsősorban vágyai vezették. Ez a délibábos történészkedés később is jellemezte, 23 ezért nem csoda, ha a töretlenül lelkes, de sokszor téveszmékhez ragaszkodó „öreg ur"-at nem vették mindig komolyan fiatalabb, képzettebb helyi történész társai. 24 Akadt azért olyan kérdés is, amelyben neki volt igaza. A régészkedéssel is szenvedélyesen foglalkozó Mogyoróssy (több cikke jelent meg az Archeológiai Értesítőben és az Archeológiai Közleményekben) tudta, hogy a XV századi ferences kolostor és templom* maradványait Gyula törökzugi részén kell keresni, szemben a kiváló, képzett történésszel, Karácsonyi Jánossal, aki ebben a kérdésben tévedett. Említeni kell még ezenkívül, hogy a családfakutatás terén is működött 25 (túlzásoktól itt sem mentesen), hasznos segítséget nyújtva a kor neves családtörténészének, Nagy Ivánnak is, akinek könyvéhez ő írta össze a Békés megyei nemes családok leszármazását. 26 Mogyoróssy életének, történészi működésének rövid ismertetése után térjünk vissza 1868. évi könyvadományához. Mogyoróssy könyvtára és régiséggyűjteménye az 1836-ban kialakított iskolai helyiségbe került, amelynek bejárata fölött a Biblia szavai voltak olvashatók: „Szedjétek össze a morzsalékokat is". 27 Az adomány átvételekor felvett részletes leltárban szereplő 439 mű (valójában 438, mivel egy mű kétszer szerepel) 844 kötetben még ebben az időszakban sem tekinthető csekély könyvtárnak. (Haan Lajos történész szerint az 1870es években az ő 2200 kötetes könyvtára volt a legnagyobb privát könyvtár egész 333