Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei
korlátozódott Békés megyére, újra feltettük a kérdést, hogy hol is lehetett valójában \ata vára. A keresés hamar eredményt hozott, mivel Vata vára is egy folyóról kapta a nevét, mint Ajtony vára, Marosvár. A lázadó "Vata vára Sebes avagy Sebesvár volt, amelyet „Sebus"-nak írtak, s egy betű elvetésével keletkezett a hibás „Selus" alak. A Képes Krónika hasonmás kiadását bárki kézbe veheti és láthatja, hogy a kérdéses helyet és betűtípusokat megvizsgálva nincs szükség hosszadalmas paleográfiai magyarázatokra. 91 A szövegben, amelyet a krónikaíró másolt, apró figyelmetlenség miatt szorosan a „b" betűre írták rá az utána következő „u" betűt, vagyis a két betű között nem hagytak ki helyközt, emiatt lehetett a „Sebus" szót tévesen „Selus"-nak olvasni. A „Belus" alak további szövegromlás eredménye, bár talán éppen a javítás szándékával keletkezhetett. Vita földvára tehát egy folyóról, a Sebes-Körösről kapta a nevét. A SebesKörös melletti vár fontos stratégiai helyet foglalt el, a Király-hágón átvezető, Várad és Kolozsvár közötti utat ellenőrizte. Bihar megye keleti határa mellett és egyben Kraszna megye déli szélénél állt, így a Kraszna megyei Vatasomlyóhoz vezető utat is őrizte. A XIV század elején kővár épült a helyén vagy közvetlen közelében, amely először 1319-ben szintén „Sebuswar" néven fordul elő írott forrásban. 92 (A megyehatár megváltoztatásával Kolozs megyébe került át.) Mivel hamisnak bizonyult a Vata békési várára vonatkozó adat, egyértelműen ki lehet mondani, hogy Békés megye a későn létrehozott vármegyék sorába tartozik, amint azt Kristó Gyula több forrásra hivatkozva állítja. Az egyházszervezeti beosztás (Békés megye a bihari, utóbb váradi püspökség része volt) szintén azt tanúsítja, hogy Békés vármegye területe eredetileg Bihar vármegyéhez tartozott, abból csak a XIII. század eleje körül szakadt ki. 93 Erre utal Imre király több szövegváltozatban fennmaradt 1203. évi oklevele is. 94 Békés királyi vármegyére a Váradi Regestrumban 1213-ból olvasható az első adat, 1214-ből ismert a vármegye első ispánja, 1221-ben említik először a vár földjét, majd 1226-ban a vármegyei katonaság tisztjei szerepelnek. A várszervezet felbomlása előtt utoljára 1295-ben említik a békési várnagyokat és várjobbágyokat. 95 Tehát a XIII. században már volt valamilyen vár Békésen, talán egy egyszerű, cölöpökből épült palánk. A meglehetősen szerény várbirtokok is a megye késői létrejöttére utalnak. A „békésiVata" megjelölés tehát valójában félrevezető, mert Vata vára nem Békésen volt, és Békés megye sem létezett még 1046-ban. Györfíy egy helyen az alföldi nemzetségekhez tartozó hegyvidéki nyári szállásföldek központjainak példájaként tesz említést a Csoltok uralta Kraszna váráról, vagyis ezt az először a XI. század végén említett várat is a Csoltok birtokában lévőnek vélte. 96 Mint korábban idéztük, Györfíy szerint a Csolt nemzetség a Berettyó torkolatvidékén lakott, és e téli szálláshelyről a Berettyó partján haladva érkezett Krasznába, a hegyvidéki nyári szállásra. Ezzel szemben a csolti birtokközpont Vésztő közelében a Sebes-Körös régi medre (Holt-Sebes-Körös) mellett volt. Akkor még 32
