Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

A honvédtisztek gyulai fegyverletétele a források tükrében

közöttük bizonyosan a honvédtábornokokat. Beniczky, Degré, Máriássy János és Garzó Imre visszaemlékezéséből pedig az derül ki, hogy a foglyok egy másik részét 21-én szállították át Gyulára. Ezt megerősíti Ecsedy Gábor feljegyzése is, amelyben azt írja, hogy a fogoly tisztek közül 21-én szállásolt be hozzá egy Devetseri nevű kapitány.

29 Mielőtt továbblépünk, egy kis kitérőt kell tennünk, mert nemcsak Görgey seregének maradéka, hanem az aradi vár helyőrsége is Gyulára került. Az aradi várat Damjanich tábornok (aki szerencsétlen lábtörése miatt ágyban fekvő beteg volt) szintén az oroszoknak adta fel. Az eseményekről szemtanúként tudósít emlékiratában Margitfalvi Margitay Gábor mérnökkari őrnagy.

30 A helyőrség augusztus 17-én, a késő délutáni órákban vonult ki a várból, és Mácsán keresztül ment Gyulára: Damjanich és közvetlen személyzete Simándon át Nagyvárad felé indult, de a tábornok lábsebe kiújult, így őt is csak Gyulára szállították. Damjanich felesége, Csernovics Emília egyébként már régóta a gyulai kastély vendége volt, ugyanis gróf ^Xenckheim Józsefné Jankovich Stefánia az unokatestvére volt.

31 Margitayék augusztus 18-án délután értek Gyulára, és ott beszállásoltak. Emlékiratából érdemes idézni néhány Gyulán lejátszódott eseményt: „...a mint az utczán mentünk, több szemközt jövő muszka tiszt - köztük ismét az én cserkesz barátom - nagy zajjal köszöntve karjukra fűzének s a legnyájasabb s kikerülhetetlenebb fogadtatással vittek - repítettek inkább - a nagyvendéglőbe [ez a Korona vendégfogadó volt az 1. sz. általános iskola helyén], hol egy czigánybanda keserves zenéje mellett néhány osztrák tiszt mulatott. -A muszka tiszt pajtások azonnal félbehagyatták a mélyen hajló, nagy alázatossággal húzott »tudliu«-t, s egyik oda lépve keményen megnyomta a »Rákóczy«-t, mit azonnal rá is rántottak. Erre aztán elkezdtek a mi muszka barátaink rettenetes módon ugrándozni, tánczolni s a legkitörőbb extázisban bennünket czibálni, össze-vissza csókolni és mindennel traktálni, melyre a német tisztek megértvén az ajtómutogatást, jónak látták szó nélkül el-kitakarodni.

32 (...)- Én Gyulán Gergely Ferencz igen becsületes derék magyar ember és jó polgárnál szállásoltattam be, kinél rajtunk siránkozó, jóságos szívű neje - e derék, igazi magyar asszony - s kedves, szép és jó leánya a legszívesebb fogadtatásban, ellátásban és ápolásban részesítettek aug. 18-19-én. - Ott vitetett el a kapu előtt az áruló vezér [Görgey] által fegyvert vesztett tábor egy megtört része - már osztrák fedezet alatt - Arad felé kísértetve. - Láttátok volna csak, a mint én láttam, a feláldozó faj-szeretetnek azon kitörő jeleneteit, az elleneinkre s Görgeyre szórt átkok és szitkok közötti jajveszékelést, sírást és jajgatást, mellyel Gyula város derék magyar asszonyai e kiéhezett, elcsigázott szegény fiúkat nézték, kiállva az utczákra s kísérték egész ki, a legbrutálisabb bánás, puskatusával lökdösés, űzés, kergetés daczára is, miket a német kísérettől szenvedtek; miként rohantak közibük, a legszívtelenebb gorombaságokkal mit sem törődve, élelmiszerekkel, ruhaneműekkel, pénzzel stb. dugva tele tarisznyájukat az elárvult, szegény honvédeknek! - Igazán ma316