Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

A honvédtisztek gyulai fegyverletétele a források tükrében

megparancsolta a foglyok átszállítását Gyulára Víénckheim grófnak... közeiig hatalmas birtokára - ez a terület tiszta és tágas volt, s ott még nem jelentkezett a kolera."

25 Degré Alajos huszárkapitány egyike volt azoknak, akik Görgey táborához csatlakoztak. Világosról tehát őt is Sarkadra vitték: „Sarkad gróf Almássy Dénes birtoka volt, ő pedig ezredünknél szolgált, tehát gondoskodott, hogy tiszttársai, s a legénység legalább az ő jószágán lehetőleg jól legyenek ellátva. Egy nagy udvart, mely környes-körül juhaklokkal volt szegélyezve, kitakaríttatott, s ide szállásoltattunk, vihar és rossz idő ellen menedéket adtak a juhaklok. Igen meg voltunk elégedve a berendezéssel. Élelmi tekintetben is juhokat, ökröket juttatott az ezred számára. Tisza Kálmán és Tisza Lajos még akkor igen ifjonczok az ezredünknél szolgáló unokatestvéröket, gr. Ráday Pál őrnagyot látogatni ide eljöttek, még pedig jól megrakott társzekereket hozván magokkal, hogy a többinek is jusson, jutott is. Negyed nap [a világosi fegyverletételtől számítva aug. 17-én] aztán igen borzadalmas meglepetésben részesültünk. Az epemirigy-járvány [kolera] nagy mérveket öltött; hát azokból a juhaklokból környes-körül kórházat csináltak, mi meg a közepén voltunk. Egész nap láttuk beczipelni a betegeket, s elhurczolni a holtakat; láttuk a haldoklókat kivánszorogni, összeesni és meghalni. Mennyivel könnyebb volt az ágyúk előtt állni! - de hát az ember hihetetlen sokat elbír; első nap irtózattal fordultunk el ezen felháborító látványtól; nem tudtunk enni, sem aludni, minden pillanatban azt vélte az ember, hogy most lehelte be a megfertőztetett levegőt. Másnap már ettünk; harmadnap már ettünk is, aludtunk is, sőt egyik másik élezek erre az idegrázó állapotra. Nyolczadnapra [vagyis aug. 21-én] fölkerekedett a tábor s tovább vonultunk. A sorsunk felett döntő czári parancs már itt van, de hogy miként szól, azt meg nem tudhattuk. Végre Gyulára érkeztünk, most már megtudtuk, hogy hányadán vagyunk - az orosz kiszolgáltatott az osztráknak."

26 Az előzőekből (Paszkevics és Rüdiger leveleiből és négy idézett emlékiratból) azt szűrhetjük le, hogy az oroszok és foglyaik augusztus 15-én vonultak be Sarkadra. Ezzel szemben Beniczky és Asbóth szerint csak augusztus 17-én.

27 A problémát az okozhatja, hogy több hadifogolytábor volt (Zaránd, Kisjenő, Sarkad, Kötegyán, Gyula), és egy-egy táborból nem feltétlenül egyszerre vittek tovább minden egyes ott lévő egységet. Bizonyára emiatt szerepel a forrásokban két időpont arra vonatkozólag is, hogy mikor vonultak az oroszok és kísérték át foglyaikat Sarkadról Gyulára. Rüdiger segédtisztje, Asbóth és a történeti irodalom egy része szerint erre augusztus 19-én került sor.

28 Németh Csaba a Hadtörténelmi Levéltárban további katonai jelentéseket kutatott fel. Ezek között szerepel Rüdiger augusztus 20-án kelt átirata Haynaunak, amelyben tájékoztatja arról, hogy a kolera nagy erővel jelentkezik a Görgey hadserege által elfoglalt helységekben, s ez arra kényszerítette, hogy a sarkadi tábort haladéktalanul áthelyezze Gyulára. Mindebből nyilvánvaló, hogy Anrep és stábja már 19-én áttette hadiszállását Gyulára, s valószínűleg magukkal vitték foglyaik egy részét, 315