Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
A fordított világ mentális sémája és Antonius atya fordított világa
27 Castiglione: i. m. II. 83. fej. 192-től 90. fej. 203. 28 „Nagy Enyedi siró Heráklitus, és - Hói mosolygó 's hói katzagó Demokritus" (általában használt rövid címe: Nagyenyedi Demokritus) In: Hermányi Dienes József szépprózai munkái. Sajtó alá rendezte S. Sásdi Margit. (Régi magyar prózai emlékek 9.) Bp. 1992. 183., 223., 255. S. Sásdi Margit is megállapítja Hermányiról, hogy az anekdotaíró attitűdje olykor az emlékíróéval keveredik. (I. m. 19.) Gyenis Vilmos: A XVIII. század anekdotájáról. In: Irodalom és felvilágosodás. Bp. 1974. 774-725. Vö. még: Uő.: Emlékirat és anekdota - Irodalomtörténeti Közlemények. 1970. 305-321. és Hermányi Dienes József, 1699-1763. (Irodalomtörténeti Füzetek 124.) Bp. 1991. 29 Castiglione: i. m. II. 43. fej. 156. 30 Castiglione: i. m. II. 41. fej. 154. 31 1757. 19. fej. 123-126. 32 Castiglione: i. m. III. 5. fej. 218. 33 Vö.: Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza. Bp. 1938. 21. 34 Castiglione: i. m. I. 21. fej. 54. és 24. fej. 56.Vö:: Pintérné Vígh É.: i. m. 8. és Szerb Antal i. m. 179-180. 35 Castiglione: i. m. I. 22. fej. 55. 36 Castiglione: i. m. I. 26. fej. 59. Vö.: Pintérné Vígh É.: uo. és Szerb Antal: i. m. 179-187. és 193. 37 Szerb A.:i. m. 150. 38 Hermányi Dienes J.: i. m. 388. 39 1743. l.fej.8. 40 A színdarab ismertetése: Draskovich: i. m. 249-252. 41 1758. 1. fej. 171-172. Vö. még: Dux: i. m. 179. 42 Dux: i. m. 195. Alább pontosabban megadjuk a Dux által idézett fontos mondatot. Az 1758. év nyarán Károlyi Ferenc halála miatt tartott gyászról: 1758. 6. fej. 196-198. 43 Iratok (részlet) 164. Vö. még: 1758. 5. fej. 191. 44 Erről részletesen: Draskovich: i. m. 211-216. 45 Europäische Mentalitätsgeschichte. 576., E. Cohen: The Crossroads of Justice. Law and Culture in Late Medieval France. Leiden, 1993. 106-133., E. P. Evans: The criminal prosecution and capital punishment of animales. London, 1906., Ráth-Vég István: Az emberi butaság. Bp. 1974. 629-639. 46 Praxis criminalis 73: 4. Corpus Juris Hungarici. II. köt. Buda, 1779. Vö. még: Kállay István. Úriszéki bíráskodás a XVIII-XIX. században. Bp. 1985. 234-235. 47 Bürke: i. m. 221.,Y. M. Bércé: i. m. 47-53., Ujváry Zoltántól már idézett művein kívül: Átadás, átvétel és a funkció kérdései egy népszokásban. In: Műveltség és hagyomány. III. köt. Bp. 1961. 5-88. és Népszokás és népköltészet. Debrecen, 1980. 161-277. 48 A XVIII. század folyamán a vármegye időről időre elrendelte a lakosságnak bizonyos kártevő állatok (madarak, farkasok) irtását. Az állatokkal való kegyetlenkedések (medvetáncoltatás, állatheccek, macskamészárlások) elítélését csak a felvilágosodás és a romantika korának ízlése hozta magával. Korai és kivételesnek tűnik az Erzsébet kori Angliában a puritán Phillip Stubbes érvelése: „Istent bántják meg, amikor teremtményeinek fájdalmat okoznak." (Bürke: i. m. 251.) Vö. még: Draskovich: i. m. 213-216., Europäische Mentalitätsgeschichte. 584-585., Keith Thomas: Man and the natural world. Changing attitudes in England 1500^-1800. Penguin Books, 1984. 143-191. és Desmond Morris: Állati jogok szerződése. Bp. 1995. 49 Draskovich: i. m. 248-249. 50 Draskovich: i. m. 247. 51 Assisi Szent Ferenc és a Fioretti. Bp. 1980. 173. és 257-261., A szentek élete. Szerk. Diós István. Bp. 1984. 570-576. 307
