Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
A fordított világ mentális sémája és Antonius atya fordított világa
JEGYZETEK I. 1 Lucien Febvre: Le probléme de l'incroyance au 16. siécle. La religion de Rabelais. Paris, 1962. 157. és 383. pp., Claude Lévi-Strauss: La pensée sauvage. Paris, 1962. Vö. még: Pierre Bourdieu: Entwurf einer Theorie der Praxis auf der Grundlage der kabylischen Gesellschaft. Frankfurt/Main, 1976. 2 Victor Turner: The Ritual Process. Structure and Anti-Structure. Ithaca-London, 1977. és Dramas, Fields and Metaphors. Symbolic Action in Human Society. Ithaca-London, 1974. 231-301. Turner elméletéről, összevetve a Bahtyinéval: Klaniczay Gábor: A karnevál szelleme (Bahtyin) és A vallási mozgalmak és a rendszer. In: A civilizáció peremén. Bp. 1990. 37-57. és 133-164. Voigt Vilmos rámutatott arra, hogy a pozitív és a negatív előírások rendre megtalálhatók a legfelszabadultabb ünnep alkalmával is. A liminális szakaszban vagy az „antistruktúra"„communitas" megvalósulásának első pillanataitól sem olyan egyértelmű a teljes spontaneitás és strukturálatlanság, amit Turner hangsúlyoz. Uő: Május elseje jelei -Világosság. 1978. 8/9. 524533. 3 A karneválról, a karneváli típusú ünnepekről és ezek kapcsán a fordított világról: Peter Burke: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp. 1991. 217-236., Mihail Bahtyin: Francois Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Bp. 1982., Norbert Schindler: Die verkehrte Weit: „Christliches System" oder Alltagskultur? In: uő.: Widerspenstige Leute. Frankfurt/M., 1992. 122-151., Richard van Dülmen: Kultur und Alltag in der Frühen Neuzeit. IL köt. Dorf und Stadt. München, 1992. 125-157., Bob Scribner: Reformation, Karneval und die „verkehrte Welt". In: Volkskultur. Zur Wiederentdeckung des vergessenen Alltags (16-20. Jahrhundert). Kiadta: Richard van Dülmen-Norbert Schindler. Frankfurt/M., 1984. 117-152. Uo. : Roger Chartier: Phantasie und Disziplin. Das Fest in Frankreich vom 15. bis 18. Jahrhundert. 153-176., Dietz-Rüdiger Moser: Bräuche und Feste im christlichen Jahreslauf. Graz-Wien-Köln, 1993. 135-151. és Fastnacht-Fasching-Karneval. Das Fest der „verkehrten Welt". Graz-WienKöln, 1986., Leander Petzold: Volkstümliche Feste. Ein Führer zu Volksfesten, Märkten und Messen in Deutschland. München, 1983., Europäische Mentalitätsgeschichte. Kiadta: Peter Dinzelbacher. Stuttgart, 1993. 336-361. A fordított világ összetett voltával leginkább Scribner vet számot, Schindler pedig a mindennapi élet kultúrájának részeként értelmezi. Magyar vonatkozásban a farsangról: Dömötör Tekla: Naptári ünnepek - népi színjátszás. Bp. 1979. 79-96., Ujváry Zoltán: Farsangi népszokások. Debrecen, 1991., Voigt Vilmos: Karneválunk kérdései. In: Hiedelmek, szokások az Alföldön. Szerk. Nóvák László. II. köt. Nagykőrös, 1992. 547-558. 4 Az ifjúság szerepéről, a különféle társulatokról és a büntető szokásokról: Yves-Marie Bércé: Féte et revoke. Des mentalités populaires du XVP au XVIIP siécle. Paris, 1994. 13-55., Natalie Zemon Davis: Die Narrenherrschaft. In: uő.: Humanismus, Narrenherrschaft und die Riten der Gewalt. Frankfurt/M., 1987. 106-136., Robert Muchembled: Die Erfindung des modernen Menschen. Reinbek bei Hamburg, 1990. 266-332. és Die Jugend und die Volkskultur im 15. Jahrhundert in Flandern und Artois. In: Volkskultur des europäischen Spätmittelalters. Kiadta: P. Dinzelbacher-H. D. Mück. Stuttgart, 1987. 35-59., Norbert Schindler: „Heiratsmüdigkeit" und Ehezwang. Zur populären Rügesitte des Pflug- und Blochziehens és Nächtliche Ruhestörung. Zur Solzialgeschichte der Nacht in der frühen Neuzeit. In: uő.: Widerspenstige Leute. 175-214. és 215-257., Bahtyin: i. m. 93-105., Le Charivari. Actes de la table ronde organisée á Paris (2527 avril 1977)... Kiadta: J. Le Goff-J.-C. Schmitt. Paris, 1981., E. P.Thompson: „Rough Music": Le charivari anglais - Annales E. S. C. 1972. 285-312. 5 Tárkány Szűcs Ernő: Magyar jogi népszokások. Bp. 1981. 790-791. A farsanggal és a 296
