Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

A fordított világ mentális sémája és Antonius atya fordított világa

egyáltalán a világot és a szépséget látással, hallással, ízléssel, szaglással, tapintással egyszerre magába szívni akaró életmohóság".

16 Az „elragadtatott érzékenységek" szinte egymással versengve fogadják be a nem remélt gyönyöröket, az élet édességét. Az alapot ehhez részben a ferences eszmevilág nyújtotta a Teremtő alkotta földi világ, a természet és a teremtmények dicséretét zengő Szent Ferenc mintájával. Antonius atya emlékiratában a világ szépségei és a teremtmények azonban már nem indítanak teremtőjük állandó magasztalására, hanem önmagukért, isteni szépségük, tökéletességük miatt vágyottak és szeretni valóak. Jellemző módon a vágyott helyek, a földi Paradicsom vagy a Kánaán a világban, a kolostor aszketikus közösségén, antistruktúráján kívül vannak. 2. Az „udvari ember" Mint említettük, Antonius atya urait, illetve urai bizonyos vonásait és a kastélybeli élet egyes eseményeit példaként mutatja be. A kastélybeli élet és szereplői ekképpen mint minták, mégpedig mint az udvari élet és az udvari ember mintái, ideáljai jelennek meg előttünk. Antonius atya emlékiratát - úgy tűnik - leginkább Baldassare Castiglione először 1528-ban kiadott „.Az udvari ember" („II libro del cortegiano") című nagyhatású könyvével érdemes összevetni.

17 Castiglione fejedelmének helyét az emlékiratban a gyulai kastély ura, Harruckern Ferenc báró foglalja el. Erényei a bőkezűség, a nagylelkűség és a jóság. A hozzá fordulókon mindenkor segítő, adakozó és kegyelmes uraság, akit szeretnek jobbágyai. Felesége mint gazdasszony, a háztartás mesteri irányítója tűnik ki, emellett kegyessége is dicséretes, férjével együtt gondoskodnak birtokuk egyházairól. Az udvari ember és udvarhölgy ideáljának tökéletesen megfelel a két fiatal: Károlyi Antal ezredes természetesen katonához illő erényekkel bír. A gyulai kastélyban jobb híján a társaság tagjain gyakorolja párancsnoklási és vezénylési tudását, idejét emellett főleg lovaglással, kocsihajtással és vadászattal tölti. A nagykárolyi piaristák által rendezett nyilvános dispután tudományos ismereteiről is tanúságot ad. Víg kedélyű ember, a társaságot játékokkal mulattatja és mesterien ért az énekléshez és zenéléshez. Jozefa - mint igazi katonafeleség - elsajátítja férjétől az egyébként férfihez illő lovaglást és kocsihajtást. Az udvari dámához illő nyelvtudása (az olasz és a francia mellett magyarul is megtanult), nagyszerű éneklése és hangszerjátéka, társalgása, udvarias és nyájas modora s az, hogy ő is kiválóan értett mindenféle rendű ember mulattatásához. Jozefa külső megjelenésének, öltözékének szépségét is dicséri Antonius atya. A két fiatal esetében a nemes származást nyilvánvalóan kiegészíti a jó nevelés. A felsorolt erények természetesen nem olyan különlegesek, hogy az egyezés Castiglione könyvével ne lehetne véletlenszerű. Igaz, az emlékirat Castiglionéval egybehangzóan állapítja meg azt is, hogy a zene az égből, Isten283