Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
A fordított világ mentális sémája és Antonius atya fordított világa
nyei.) 45 Az inkvizítorok fantáziáját nem véletlenül kötötték le a testi megnyilvánulások., amelyeket mindenáron rá akartak bizonyítani a vádlottakra: az orgiák (szexuális per verziókkal, gyermekgyilkossággal, emberevéssel) az ördög imádásának részletei (pl. közösülés az ördöggel) vagy az ördög bélyegének (ellenképe az igazak megjelölésének) keresése a vádlott testén, ugyanis a Sátán birodalma lényege szerint anyagi-testi világ. Nyilvánvalóvá teszi ezt a groteszk testábrázolás is, amellyel általában a fordított világot ábrázolták. Groteszk realizmusnak nem érdemes nevezni ezt az ábrázolásmódot - amint Bahtyin teszi 46 -, hiszen éppen az jellemzi, hogy valamilyen módon eltér a valóságtól, például ismert állati és növényi részekből fantasztikus szörnyalakokat alkot. Torz testeket látunk, amelyek a létezés alsó, állati, növényi szintjéhez kötődnek, hangsúlyozottan ábrázolt testi funkcióik (evés-ivás, emésztés, ürítés, nemzés és növekedés) is ennek felelnek meg. A test, illetve az egyes testrészek és testnyílások eltúlzott, megnövelt méretei is az anyagi-testi fordított világhoz tartozást jelzik. Bahtyin nem figyelt fel arra, hogy az ördögöt és a „népi" figurákat egyazon - szerinte pozitívnak vélt - groteszk ábrázolásmóddal jelenítik meg. Istennel, a lelki-szellemi szférával szemben az anyagi világhoz, a bűnös testi léthez kötődést (amelyet megjelenít a karnevál, a fogadó mint az emberi világ jelképe, a bolondok hajója és Eszem-iszom ország vagy Bosch festménye, a „Gyönyörök kertje") a kor fő szellemi áramlatai (a devotio moderna vallásossága, a platonizmus és a sztoicizmus, a reformáció irányzatai) elvetették, mert következménye az örök halál. Mind azt hirdették, hogy el kell szakadni a világ és a test csábításaitól, élvezeteitől, a testi vágyaktól, hogy a lélek Istenhez emelkedhessen. Ezután már könnyebb megérteni a karnevál diabolizálódását, ördögi és pogány ünnepként való elítélését az értelmiségi elit részéről. A karnevál fő témája éppen a fordított világ, és mint ilyen elsősorban „a test ünnepe". 47 Nem szabad elfeledkezni arról, hogy az egyházi évet tekintve a karnevált közvetlenül a karácsony ünnepköre előzi meg. A különféle bolondkirályok megválasztására, a bolondünnep megrendezésére ekkor került sor: december 26-án (István első vértanú napja), december 28-án (Aprószentek), január l-jén (az Úr Körülmetélésének napja) vagy január 6-án (Vízkereszt, illetve Háromkirályok). 48 Az említett események tehát Krisztus születéséhez, gyermekségéhez kapcsolódtak. Isten megtestesülése, megszületése nem királyként, gazdagságban, hanem szegény gyermekként (Luther éneke szerint: „kemény jászol fekvőhelye, / és szegénység a bölcsője, / bár világ Üdvözítője."), ártatlan volta ellenére vállalt szenvedése és kereszthalála egyértelmű bizonysága volt annak, hogy ez a földi világ, ahová eljött, fordított világ. 49 A bolondkirályságok, társulatok a fordított világ mulatságos paródiáját idézték fel. Az elnevezések legtöbbször arra utaltak, hogy e társulatok tagjai és vezetői balgák, bolondok, illetve - ami lényegében egyet jelentett ezzel - gyermekek, ifjak vagy nők („anyók", „hölgyek", „hercegnők"). A farsangi felvonulásokon megjelentek a fordított világ nevetséges és ijesztő alakjai: különféle démoni lények, ördögök (a nürnbergi karnevál fő szereplői, a 269
