Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái
445. és II. köt. 156-157.) A vármegye levéltárának ablaka a belső vártól északnyugati irányban álló nagyobb épületre, a pálinkaházra nézett. A földesúri ispán lakását a rondella maradványára építették. A szigetnek szintén e nyugati oldalán volt az uradalmi tisztek lakásául szolgáló hosszúkás épület. Középtájon, a minaret mellett a „directoralis ház", vagyis az uradalmi prefektus háza állott, amelyet a mecsetből alakítottak ki. A sziget dámvadkert felőli, keleti oldalán látható négy épületből a kastély közelében lévő magtár, a túlsó szélen pedig istálló volt.(1776-ban 3 lóistálló, közöttük 1 szekérszín és 2 magtár állt itt.) A kastélyhoz hídon és a régi várkapu helyén emelt kaputornyon keresztül lehetett bejutni. Déli, kerti homlokzata előtt 1749-ig már parkot alakítottak ki fákkal, virágágyásokkal, ahonnan híd vezetett a Körös egy kis szigetére (Rosenfeldnél „gyümölcsös- és szőlőskert sziget"), amelyet valamikor 1722 után vágtak ketté egy keskeny kanálissal. Ez a sziget a tanúvallomásokban említett gyümölcsös kerttel azonos, ahol (teknős-) „békás tó" és „madárfogó deszka gunyhó" is volt, amelyek jól láthatók Hueber festményein. Szemközt, a FehérKörös bal partján lehetett a Hueber által lerajzolt majorság (a vallomásokban „apró marha major"). A dámvadakat Harruckern Ferenc hozatta, és ő keríttette el a Rosenfeldnél „régi gyümölcsös kert"-ként megjelölt területen a „vadas kert"-et. Haan felsorolt előadásában még fácános kertet, halas-, rák- és hattyús tavat is.\blt még az uraságnak „tehén fejető major"-ja. (Franczina János uradalmi prefektus özvegyétől váltotta meg 1757 után), gyümölcsöse „a németvárosi lakosoknak a Körösön túl lévő szöllői között", és „zöldségnek való kert"-je (ezt eredetileg komló termesztésére állította Harruckern J. Gy.), valamint szőlője, ahol 1773-74 körül „nyári mulató hely" épült. Petik is említi a „zöld-festékű Mulató házatská"-t, valamint a belső vár tornyán 1766ban készített „szép mulató ház"-at. (i. m. 16., 23.) 193 1758. 3. fej. 181-185. 194 Vö.: 1758. 2. fej. 178. és 6. fej. 199. Itt utalunk rá, hogy egyes kastélybeli időtöltésekre, amelyekről tanulmányunk II. részében írtunk, itt nem térünk ki. A XVIII. századi főúri ünnepségekről érzékletes képet fest Bessenyei Ferenc „Az eszterházi vigasságok" című verse, amely Rohan herceg Eszterházán tett 1772. évi látogatásáról számol be. Vö. még: G. Györffy Katalin: Kultúra és életforma a XVIII. századi Magyarországon. (Művészettörténeti Füzetek 20.) Bp. 1991. • 195 A továbbiakban az 1757. 3-11. fejezetek alapján ismertetjük az eseményeket. 196 Éble szerint már az idős Harruckern János György és Károlyi Sándor között is baráti viszony lehetett. (A Harruckern és a Károlyi család. 74-75.) A Károlyiak szempontjából a Harruckern-birtok igen kedvező helyen feküdt, határa érintkezett az általuk birtokolt csongrád-vásárhelyi uradaloméval. Az elkerülhetetlen birtokperek ellenére jól alakult a két család kapcsolata, mint ezt néhány adat jelzi. Harruckern Ferenc elengedte az apja által Károlyi Sándornak kölcsönzött 4 ezer forint visszafizetését Károlyi Ferencnek, amiért az lemondott Gyúrhoz és B erényhez való jogáról. A főispáni tisztbe Károlyi Ferenc iktatta be Harruckern Ferencet. (Karácsonyi: Békésvm. tört. I. köt. 344., 426.) 1746-ban a Gyulán bemutatott színdarabot Nagykárolyban is előadták. Károlyi Ferenc 1753-ban a Harruckern-birtokról vihetett telepeseket Nyíregyháza újraalapítá-sára. (Éble G.: Károlyi Ferenc gróf gazdasági tevékenységéről - Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. 4. 1887. 87-114., 145-167., 241-252. és 269-284.) A szülők tervezte érdekházasságból végül szerelmi házasság lett, mivel Károlyi Antal beleszeretett a szép Jozefába. (A Harruckern és a Károlyi család. 75.) A két család közeledését elősegítette, hogy Károlyi Ferenc - látva szükségességét - fiát szigorúan a német nyelv tanulására fogta, (Éble G.: Károlyi Ferenc gróf és kora. 544.) Jozefa pedig az udvari életben kötelező francia és olasz nyelven túl magyarul is megtanult beszélni. 1755-ben mindenki meglepetésére magyarul adott választ a bárót és családját a megye határán fogadó küldöttség köszöntésére. (Dux: i. m. 196.) 197 Károlyi Antal ugyanis 1755. január 25-től a gróf Esterházy József gyalogezredben volt gyalogsági ezredes. 198 A korábban már említett rendkívüli alamizsnaosztásra is az ünnepek adhattak alkalmat. 199 A nagykárolyi eseményekről az 1757. 15-27. fejezetek alapján írunk. Itt utalunk rá, 252
