Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái

zeti cikkekkel (kávé, tea, csokoládé) henceg, amelyekről nem is hallottak, tehát fogyasztási módjukkal sincsenek tisztában a faragatlan parasztok. (Hueber és a szerzetesek viszonya analógiát mutat a darabbeli helyzettel. O a pártfogóinál élvezheti az arisztokrata élet kínálta javakat, míg szerzetestársai a parasztokkal állnak egy szinten, mivel ugyanúgy nem ismerik azokat, ugyanolyan tudatlanok.) Hansel, aki Drinschlt fölvilágosítja, maga sem tudja helyesen kimondani a csokoládé nevét. „Átnevelése" eredménytelen, hiába öltöztetik föl, oktatják az étkezési szokásokra, táncra, vívásra vagy idegen nyelvre. A paraszti (Hansel és Drinschl alakjában) mint az előkelők világának groteszk, nevetséges ellenpólusa, a komikum elsődleges forrása a darabban. Nagykárolyban szintén szerepeltek színházi előadások az ünnepi látványosságok között. A piarista gimnázium (amelynek alapjait még Károlyi Sándor rakta le) növendékei egy latin nyelvű iskoladrámát mutattak be. József és testvérei bibliai történetét vitték színre. Jákob a fiait, amikor az egész földön éhínség volt, gabonáért Egyiptomba küldte. Itt József fölfedi testvérei előtt kilétét, a testvéreknek pedig meg kell vinniük a hírt haza atyjuknak. A Biblia szövegétől ezen a helyen a darabban eltérnek a komikum kedvéért. Mivel a testvérek közül egyiknek sem volt mersze Jákob tudtára adni a hírt, ezért a Hanswurst - mint Ruben egyik szolgája - közli vele egy intermedio keretében, és azt szeretné elérni, hogy Jákob Rubent büntesse meg a gonosztettért. (Józsefet ugyanis testvérei adták el irigységükben rabszolgának, és így került Egyiptomba.) A Hanswurst igen dicséretesen alakította szerepét. Mindenki nagyszerűen mulatott rajta.

223 Az iskoladrámát egy szabadban álló színpadon adták elő.

224 Antonius atya kihasználta a kínálkozó lehetőséget, Károlyi Antal tiszteletére saját darabját is ezen a színpadon kívánta bemutatni. Megtette az előkészületeket, a színpadon elvégezték a szükséges átalakításokat. A Gyulán maradt „színészek" helyett Hueber újakat keresett, két próbát tartott velük szobájában, és már készen is álltak az előadásra. Károlyi Ferenc augusztus 10-ének estéjét jelölte ki az előadás időpontjául. Hueber az előadás előtti napon még egy zenés főpróbát tartott. Másnap este trombiták és dobok hangja hirdette az előadás kezdetét. A páter meghívta az uraságokat, ezután elhangzott a második és harmadik jeladás is. Hueber szerint az előadásra most mintegy ezer ember gyűlt össze, mivel a színpad a szabadban állott és így mindenki láthatta.

225 4. A kastély kultúrája A rendi reprezentáció és emiatt az exkluzivitás, az idő eltöltésének csak a kiváltságos kevesek számára gyakorolható módja határozta meg elsősorban az arisztokrata életformát. Természetesen a kastélyok változatos, játékokkal, ünnepségekkel tarkított élete is világosan rögzített szabályoknak (etikett, divat stb.) engedelmeskedett. Az időszaki pihenést, kikapcsolódást szolgáló nyári vagy 239