Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

sőt ez lehetett a korábbi alak, amelyből egy ismert, az egész középkorban megfigyelhető gyakori nyelvi változással, elhasonulással (ll>rl) keletkezett a Gerla változat. Ilyen például a jász népnév alakulása is (ász, oszi>oszián, voszián), amely esetében előbb a „j" hasonul a megelőző spiránshoz (az s-hez) és vasyan>vassány, majd ebből elhasonulással (ss>rs) a varsány szó keletkezik. Gyulavarsánd neve is jól mutatja ezt: W)ssyan>Wissan>(Gywla)warsan.

38 A Gella helynév és a pápai tized jegyzékben szereplő „Gúla" (valamint a késői Gyarla és Gyéla) írásmód tehát arra utalhat, hogy lehetséges kapcsolatuk az oklevelek „Iula" és „Julamonustra" neveivel. A XVIII-XIX. században is tudták még, hogy egykor kolostor állott Gerlán, mint Haan írja, a „monostorere" szigeten. Alapfalait 1870 előtt néhány évvel hányatta szét Gerla birtokosa, ^Xénckheim Károly gróf.

39 1896. június 14-én Karácsonyi János egy kis régészeti kirándulás alkalmával tett helyszíni szemlét a gerlai „monostor-érköz"-ben fekvő Árpád-kori templom és monostor romjainál. „A valaha nagyszerű templom a Fehér-Köröstől kiágazó és oda visszatérő mély értől körülvett magaslaton állott, 2-3 öles mély vízzel és külön védőárkokkal övezve" - számol be a tudósító a Békés című újságban. „A régi adatok szerint az Alföldön ez volt a legnagyobb és legszebb templom, 2 toronnyal; hossza 16, szélessége 12 öles, a szentély körívének átmérője 6 öles volt..." A templom eleje délnek nézett, közvetlen mellette, vele egybeépítve állott a négyszögű zárda. A hagyomány szerint még bástyákkal és felvonóhíddal is körül volt kerítve... A monostor dóm folytatását képező tágas földnyelven állott a régi Gerla falu, e hely is csupa romok és edények maradványától tarkáilik."

40 Karácsonyi megye története II. kötetébe beletűzött pótlásban összegzi a tapasztaltakat: „a gerlai monostor romjai egy a monostorerétől s egy csatornától körülvett szigeten még kivehetők. Az egyháznak keletre néző, félkörben végződő szentélye, nyugaton pedig két tornya volt, s így kétségtelen, hogy román építésmódban készült... Az egyháztól északra volt a monostor. Falainak helyét az árkolások jelzik. Az egyház délnyugati tornyával átellenben, háromszögű szigeten nagyobb épületnek (tán az Ábránfiak gerlai kastélyának) nyomai látszanak."

41 1984-ben a régészek szondázó ásatást végezve feltárták a templom alapfalait.

42 Az eredményekről Jankó vich B. Dénes számolt be. A háromhajós, félköríves szentélyzáródású románkori templom a XII-XIII. század fordulóján épülhetett. Megállapítja, hogy „Gerlamonostora Békés megye egyik legkiemelkedőbb Árpád-kori építménye lehetett, és mind méreteiben, mind külső kivitelében a hasonló nemzetségi monostorokkal azonos színvonalon állott".

43 A lelőhelyek három, valaha vízzel körülvett szigeten voltak, ezektől északnyugatra helyezkedett el az egykori falu. A templomtól délre levő szigeten Árpád-kori épületmaradványt találtak, e „kis szigeten állt a Csolt nemzetség Árpád-kori birtokközpontja, a család megerősített kúriája". A templom szigetét híd kötötte össze egy lapos, szétterülő szigettel, esetleg itt volt az Ábránfi család késő közép22