Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

kori lakása. Jankovich szerint a monostor, amelynek egyértelmű nyomát már nem találták, bizonnyal bencés volt. A Csolt nemzetség e monostora tehát 1214-ben (ill. 1205-1212-ben) már fennállhatott, de az a tény, hogy Boleszló püspök gazdasági épületek emelésére adott egy pénzösszeget, azt jelzi, hogy nem régen épült. Ezután 1259-ben említik a monostor apátját, a Kraszna megyei Vitasomlyó melletti Kerestelek („Kyrys") birtokosaként („Terra kyrys Abbatis de Gwrla").

44 A monostor 1313ban bizonyosan fennállt, mert az Ábránfi család 1383-ban a monostorok kegyúri jogáról is rendelkezett birtokosztálya alkalmával.

45 A XVI. században (15311537) a monostor épületét ferences barátok lakták.

46 A Csolt nemzetség ismertebb monostora, a csolti monostor a Vésztő melletti mágori dombon, a Sebes-Körös közelében épült. Alapfalait 1968-79-ben tárták fel. Az ásatások eredményeit Juhász Irén több írásban is összefoglalta. Eszerint a XI. század első felében már egy körtemplom állt a mágori dombon, a XI. század második felében pedig egy téglalap alakú, félköríves szentélyű román stílusú templomot építettek. Ilyen előzmények után a XII. század első harmadában egy nyújtott szentélyfalas, háromhajós kolostortemplomot, s ettől délre kolostorépületet emeltek. A XII. század végén azután új háromhajós, pilléres bazilikát építettek (36,2x16 m) nyugati végén két toronnyal. A kolostor lakói a XII. század végétől a XIV század végéig feltehetőleg bencés szerzetesek voltak. „Bizonyossá vált" - írja Juhász Irén -, „hogy olyan rangos díszítményekkel ellátott épületek álltak itt a dombon, melyekhez hasonlót az ország más részein csak királyi építkezéseken vagy azok hatósugarában találhatók. Művészettörténeti értékük az Alföldön az adott korszakban a legnagyobb."

47 A monostor írott forrásban először 1222-ben tűnik fel, amikor is a csolti apát tanúként szerepelt a váradi ítélőszék előtt.

48 Az Árpád-korban vidékünkön kiemelkedő szerepet játszó Csolt úri nemzetségről és birtokairól is elsősorban Karácsonyi János gyűjtötte össze a történeti adatokat. Mint ismeretes, az. Ábránfi (vagy Ábrahámfi) család is ebből a nemzetségből származott le, és különösen a XIV, de még a XV században is a legjelentősebb Békés megyei birtokos családok közé tartozott. Karácsonyi már megállapította, hogy az Ábránfi és a Csolti családok a XIV század folyamán kegyurai voltak a Csolt nemzetség monostorainak, a csokinak és a gerlainak, bírták Fás és Gerla helységeket, melyek a XIII. században a Csolt nembeliek kezén voltak, lehetetlen mást gondolnunk - írja Karácsonyi -, mint azt, hogy e családok őse a Csolt nemzetség tagja volt, s így e családok a Csolt nemből ágaztak ki.

49 Fügedi Erik e mondatot kiragadva elmarasztalta Karácsonyit, kijelentve, hogy „ő, aki köztudomás szerint hyperkritikára volt hajlamos, a kegyuraságban való részvételt habozás nélkül a nemzetséghez tartozás bizonyítékának fogadta el, még akkor is, ha a kérdéses ág csak a XIII. század végétől ismert".

50 Karácsonyi pedig korántsem csak a közös kegyuraságra hivatkozott, hanem a következőket is leszűrte: 1. a Csolt nem ősi birtokai Békés megyében 21