Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Egy XVIII. századi arisztokrata családmulattatója. Antonius atya históriái

József is bekapcsolódott, de ő már 1741-ben elhalálozott. Az idős Harruckern még két háborúban vett részt, és 78 éves korában, 1742. április 18-án hunyt el Bécsben.Testét a Stephansdóm kriptájában helyezték nyugalomra. Sikeres életút végén fogadhatta a halált: a takácsmester fiából báró lett, birtokot szerzett és a birodalmi arisztokrácia soraiba emelkedett. Vagyona' nagyságát mutatja, hogy csupán készpénzben több mint 120 ezer forintot osztott szét végrendeletében nővérei, gyermekei és unokái között. Idősebbik fia, Ferenc Domokos (16961775) lényegében már örökölte a szerzett birtokot és címeket. A Harruckernek házasságait tekintve a csúcsra érkezést Harruckern Ferenc lányának, Jozefának 1758. évi házassága reprezentálja egy régi nemesi, de szintén a XVÍII. századi nagy birtokszerzők közé tartozó család, a Károlyiak sarjával.

171 Harruckern Ferenc után azonban nem maradt fiú utód, a család férfi ágon kihalt. Harruckern János György nem hanyagolta el a társadalmi presztízst is biztosító Békés megyei birtokot, nem kívánta eladni, hanem igyekezett értékessé tenni azt. Eble szerint évente kétszer, szükség esetén többször utazott a vármegyébe, illetve itteni uradalmába.

172 Harruckern Ferenc pedig, mint láttuk, az 1740-50-es években szinte minden esztendőben Gyulára jött. Mindkettőjüket egyfajta hosszabb távon gondolkodó, praktikus racionalitás jellemezte, amely alapján kézenfekvő, hogy nyereség eléréséhez ráfordítások szükségesek, az alattvalók javát, anyagi boldogulását szolgáló lépések a földesúr jövedelmének növekedését eredményezik. így értékelhető telepítő tevékenységük, a telepeseknek és általában jobbágyaiknak adott kedvezmények és az érdekükben hozott különböző intézkedések.

173 A helységek nagyobb részét a környező vidékekről ideköltöző magyarság népesítette be. A Felvidék felől szlovákok áramlottak errefelé, Harruckern birtokán Szarvast és Mezőberényt (Csabát már Harruckern birtoklása előtt) szállták meg. Más magyarországi nagybirtokosokhoz hasonlóan Harruckern Németországban is toborzott telepeseket. Az 1720-as évek folyamán Gyulára, Elekre és Mezőberénybe jöttek németek, Különösen vonzó volt, hogy uradalma lakosainak szabad vallásgyakorlást engedett.

174 A súrlódások elkerülése végett lehetőleg külön helyen telepítette le az eltérő vallású és nemzetiségű jobbágyokat. (Ez alól Gyula és Mezőberény volt kivétel.) A birtokait benépesítő telepesek az első években jelentős kedvezményeket kaptak. Ha az állami adót nem tudták megfizetni, Harruckern nemegyszer megelőlegezte nekik uradalmi pénztárából kamatmentesen. Az egyházi tizedet megvette és örökre jobbágyainak ajándékozta. A földesúri adó méltányos volt, a robot minimális. „Báró Harruckern jobbágyinak jó állapotjok annyira felszállott, hogy azt mind az idegen, mind a hazabéli irigyek megorrolták És az ember ezt a tartományt, majd leginkább »magyar Kánaánnak« szokta nevezni" - írja később Tessedik, majd kijelenti: „Mi hiánya lehetett jobbágyainak? Ók bizonyára nem tudják, mit jelentenek e szók: jobbágy és nyomor!"

175 Ezen Tessedik elsősorban azt érthette, hogy a gyulai uradalom alattvalói jórészt nem örökös jobbágyok, 226