Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei

núskodnak. A megyetörténetben ezekhez sorolta a hajdani Boldogasszonyfalvát is (az oklevelekben „Bodogfalwa"), de akkor már sokkal óvatosabban fogalmazott: „Szentbenedek falu Szent Benedek tiszteletére emelt egyházától vette nevét, ennek tiszteletére pedig bárki is építhetett templomot, de mégis leghihetőbb, hogy Szent Benedek fiai emelték azt birtokukon alapítójuk tiszteletére. Mindezek azonban csak hozzávetések, találgatások" - fűzi hozzá fejtegetéséhez.

11 Szentbenedek és Apáti Gyulához közeli fekvéséből azonban egyáltalán nem lehet különösebb következtetést levonni. Ha itt lett volna egy főúri nemzetség ősi birtoka, a monostor fenntartására feltehetőleg nem is abból adományoztak volna földet, hanem egyéb birtokokból. Boldogasszonyfalva felvétele az egykori monostor lehetséges birtokai közé csak gyengíti Karácsonyi érveinek bizonyító erejét. 1511-ben ugyan valóban a gyulai egyház birtokában volt, de nyilvánvalóan későn keletkezett településről van szó, amelyről „csak 1510-ből származik az első adat.

12 Irnplom József 1937-ben feltárta temetőjét, s abban csak XVI. századi sírokat talált.

13 Szentbenedek falu, amely 1403-ban tűnik fel először írott forrásban,

14 nem volt a gyulai plébániaegyház birtokában. Erre abból sem lehet következtetni, hogy 1511-ben lakosai a gyulai plébániatemplom Doboz közelében lévő malmainak gátjait voltak kötelesek javítani, mert ugyanerre voltak kötelezve a gyulai uradalom dobozi, szannai, györkei jobbágyai, valamint a gyulai Krakó és Újfalu utcák lakosai is.

15 Apátiról később már csak azt állapítja meg Karácsonyi, hogy valamelyik monostor apátja telepített ide először állandó lakosokat, s erről nevezték el.

16 Apáti azonban személynévként is előfordult (Apáti fia, Lukács 1138-ban a dömösi apátsággal együtt egy halastavat birtokolt a Körös mellett).

17 Apáti falu eredetileg a Czibak és Sztáry családoké volt. 1420-ban már az egész falut zálogba vette a gyulai uradalom birtokosa, Maróthi János. 1451-ben özvegye, Jakcs Orsolya és Maróthi László özvegye megvásárolták, és a gyulai plébániaegyháznak adományozták.

18 Ebből az egy tényből azonban nem tudjuk levonni azt a következtetést, hogy a Maróthi család hölgytagjai egy jó kétszáz évvel korábban elenyészett monostor egykori birtokának visszaszerzésére indítottak akciót. Karácsonyi nemcsak azonosította egymással a két egyházat, hanem egy döntő fontosságú helymeghatározást is tett: a monostor egyháza és az ebből kialakított középkori plébániatemplom szerinte a mai belvárosi katolikus templom helyén állt. A XV-XVT. századi Gyula mezőváros topográfiáját erre a semmilyen adattal alá nem támasztható prekoncepcióra építette fel. Ez volt elméletének leggyengébb pillére, amelyen már akkor repedések mutatkoztak.

19 A „Julamonustra" helynévből levonható volt az a Karácsonyi lelkületével is összhangban álló következtetés, hogy a helyet nem az erdélyi pogány Gyula vezér, hanem egy keresztény Gyula alapította, s „nem valami várnak, a háború eszközének, hanem egy monostornak, a béke hirdetőjének és művének köszönheti létét". Dolgozatában a Gyulát alapító Gyula nemzetségről ír.

20 Karácsonyi ugyanis tudta, hogy monostor alapítására általában a jelentős birtokkal rendel17