Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

állá tette a Notitiához hasonló, nagyszabású és teljességre törekvő államismereti-országleíró mű létrehozását. A folytatás egyik lehetőségét a Korabinszky- és Vályi-féle helységnévtárszerű lexikonok jelentették, a másikat a szintén tárgyalt statisztikai munkák Schwartnertől Fényes Elekig ívelő vonala. Bár az önállósult és nagy fejlődésen átment leíró statisztika is segítségül hívta a földrajzot, történelmet és más tudományokat, a legtudatosabban a felvidéki származású Csaplovics János kívánt teljes képet adni az országról és népeiről, és ezzel kétségtelenül Bél Mátyás nyomdokain haladt. Közvetlenebb előzmény persze Bredetzky topográfiai munkássága, akinek egyes célkitűzéseivel szembetűnő a hasonlóság. Bredetzky korábban már idézett műve köteteihez írott bevezetőiben hangsúlyozza, hogy nem földrajzi, történelmi és statisztikai tudósítások gyűjteményét akarja összehordani, hanem kis képekét, s élvezetes, összefoglaló kép kialakítására törekszik az ismeretterjesztés szándékával. Amennyiben még néhány éven át e kellemes munkával foglalkozhat, és minden forrás kellő ismeretének birtokába jut, úgy a jövendőben Magyarország tisztán topográfiai képét kívánja megrajzolni.

94 „Gemälde von Ungern", vagyis Magyarország képe, festménye áll a szövegben, s ez lesz Csaplovics művének a címe, de a tartalom, amit magában foglal, nála már nem ugyanaz.

95 Csaplovicsot olvasva meglep modernsége, mivel nála a statisztikai leírás, amelyet statisztikai etnográfiának nevezett, lényegében a magyarországi civilizáció leírásává bővül. Néhány, korában újnak számító tudományágat is bevonva, interdiszciplináris kutatásokat tartott szükségesnek, egy ilyen etnográfiához ugyanis - mint írja - „igen sok kell, nevezetesen használtatik a föld és természet leírása, Históriának és Törvénytudománynak minden neme, Statistica, Meteorológia, Anthropologia, Psychologia etc. de mindenek felett megkívántatik a nemzetek minden tekintetben való tökélletes esmérete".

96 Elsősorban tehát az ország népeinek, nemzetiségeinek etnográfiáját, vagyis statisztikáját kívánta adni, ezzel vélt úttörő feladatot teljesíteni. Csaplovics kétkötetes összefoglaló országismertető műve valóban sokoldalú, érdekes és olvasmányos, hol mélyebb, hol felszínesebb szintézis, amelynek megírását a korábban megjelent statisztikai, honismereti stb. munkák sokasága tette lehetővé, de Csaplovics önálló kutatási eredményei sem lebecsülhetők. Békés megyéről is jó néhány adatot hoz, főleg Ágoston és Skolka tanulmányainak köszönhetően. A szabadságharcot követő évtizedekből két jelentős tudományos kezdeményezés érdemel figyelmet. Pesty Frigyes az ország földrajzi névanyagának összegyűjtésére tett kísérletet. A gyűjtés a Helytartótanács 1864-ben kiadott utasítása értelmében indult meg. Pe§ty nyomtatott kérdőíveit szétküldték az ország megyéibe, ahol az egyes községek vezetői tartoztak választ adni a kérdőpontokra. A helységnévtár Békés megye községeit tartalmazó része sokáig kéziratban állt,

97 de a helytörténet merített adataiból. Az egyes községek válaszai történelmi, néprajzi vonatkozásokat is tartalmaznak, de mindenekelőtt a közölt földrajzi névanyag miatt értékesek a tudomány számára. Palugyay Imre az 1848 169