Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

májusában Fényes Elek vezetésével megszervezett statisztikai hivatal egyik munkatársa volt, majd az önkényuralom éveiben is folytatódott hivatali és tudományos pályafutása. Mint pesti kerületi tanácsos kezdte 1852-től megjelentetni „Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása" című munkáját, amelyben az ország valamennyi megyéjének leírását tervezte. A vállalkozás a negyedik kötet megjelentetése után szakadt félbe, szerencsére ebben még helyet kapott az abszolutista adminisztráció által 1850-ben Csanáddal egyesített Békés vármegye leírása.

98 Palugyay igyekezett hozzájutni Bél kézirataihoz is, ez azonban Békés és Csanád vármegye esetében nem sikerült. Fényes Eleket követve beépítette művébe a helyi szerzők által elért eredményeket. Emellett igen sokrétű információkat kért az egyes megyéktől és ezek birtokában részletesen, néhány addig nem vizsgált kérdésre is kitérve állíthatta össze a megyék és községeik statisztikai leírását. Az abszolutizmus kori megyei, illetve községi hivatali apparátus, eleget téve a Palugyay vállalkozását támogató Helytartótanács felhívásának, gondos munkát végzett. Békés megye leírását is mindenekelőtt ez a széles körű és pontos adatszolgáltatás teszi értékessé. (Ennek mechanizmusát megvilágítja a csabai jegyző által írott adatlap.)

99 A megyére vonatkozó adataiért még a költőként, publicistaként ismert Szakái Lajosnak (különböző vármegyei hivatalok betöltése után először 1848-ban, majd később is több alkalommal vármegyei főjegyző volt) mondott köszönetet Palugyay, Mogyoróssynak pedig Magyargyula leírásához nyújtott segítségéért. (így persze Mogyoróssy Gyula történetével kapcsolatos tévedéseit is átvette.) A vármegye történetéről közölt adatok Palugyay művében is igen hézagosak és egyenetlenek, csupán az 1735. évi szentandrási felkelésről és az 1848-49-es évek eseményeiről írt részletesebben. Helyi szinten az összegzés feladatát a történészek végezték el. Az évtizedről évtizedre halmozódó eredmények után lassan megérett az idő arra, hogy megkíséreljék a megye történetének megírását. Ehhez azonban még szükséges volt, hogy a megye szinte eltűnt XVIII. század előtti múltjáról, végigbúvárolva az országbeli és a külföldi levéltárakat, összeszedjék a megszólaltatható történeti forrásokat. Haan Lajost (1818-1891)komoly műveltsége (a berényi, illetve szarvasi gimnázium után az eperjesi kollégiumban, majd a jénai és a berlini egyetemen tanult), evangélikus lelkészként meglehetősen széles kapcsolatai, valamint szorgalma képessé tették az adatgyűjtés fáradságos munkájára, amelyet Csaba történetének megírása után a megye többi helységére is kiterjesztett. 1870-ben megjelent megyetörténete egyik erénye, hogy 129 településről szedegetett benne össze több-kevesebb történeti adatot. Hasonlóképpen valóságos kislexikont állított össze a megyében született vagy ott élt, irodalmi tevékenységet kifejtő értelmiségiekről. Könyvét oklevéltárral egészítette ki, amelyet később veje, Zsilinszky Mihály közreműködésével még egy további kötettel toldott meg.

100 Műve eseménytörténeti része viszont még elég rövid és hézagos, a gazdasági és társadalmi viszonyokról pedig vajmi keveset tudhatunk meg belő170