Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

még mindig számbeli fölényben volt, de már tanítók, megyei, uradalmi és mezővárosi tisztviselők is publikáltak, illetve krónikás feljegyzéseket írogattak. (Ott találjuk neveiket a Tudományos Gyűjtemény megyei előfizetőinek névsorában is.) A változások hátterében az állt, hogy a népesség számának dinamikus növekedésével (1785 után mintegy fél évszázad alatt megduplázódott a megye lakossága) egyidejűleg a megyében alkalmazást találó értelmiség létszáma erőteljesen megnőtt. Emelkedett átlagos műveltségi szintje is, mivel mindinkább hozzájuthatott a művelődés alapvető eszközeihez, a könyvekhez és a folyóiratokhoz, újságokhoz, ráadásul egyre nagyobb hányadban magyar nyelvűekhez.

91 A latin és a német mellett a tudomány nyelvévé lépett elő a magyar is, ez szintén segítette a publikáló értelmiségi réteg kiszélesedését. Az anyanyelv és általában a nemzeti kultúra ápolása mögött a nemzeti öntudatosodás, a polgári nacionalizmus érzelmei, eszméi húzódtak meg, kifejlődésükkel felbomlott a korábbi Hungarus-állampatriotizmus. Különösen megnőtt az 1820-as évektől a folyóiratok, újságok jelentősége, amelyek valóban ablakot nyitottak a világra, bekapcsoltak az ország kulturális vérkeringésébe és nem utolsó sorban cikkek írására, közzétételére ösztönöztek. Kezdeményezték a nemzeti múlt kutatását, segítették a korabeli magyar valóság feltárását helyismereti, statisztikai leírások, népleírások közlésével, alkalmat adva a korabeli állapotok kritikájára és a gazdaságitársadalmi reformtörekvések kifejtésére, propagálására. Egy Békés mezővárost ismertető cikk 1846-ban a település felvirágzását az előző évben megtörtént legelőelkülönítéstől és a jövőben esedékes örökváltságtól várta. A fejlődés szükséges előfeltételét, a megfelelő szintű népnevelést már biztosítottnak látta a cikkíró. Ha az örökváltság megvalósul, valamint sor kerül a két Körös szabályozására, akkor - úgy vélte - a gyáripar megjelenésének sem lesz többé akadálya.

92 A haladó, reformokat szolgáló statisztikai munkák közül Fényes Elek 183640-ben megjelent főművét kell kiemelnünk,

93 amelyben Békés vármegye igen sok szempontú és szakszerű ismertetésének már 30 oldal jutott. A szerző megállapítja, hogy „Békés Magyarországnak leggazdagabb vármegyéje, s termékenységben vele csak Csanád és Torontál vetekedhetnek", rámutat azonban a változtatás szükségességére is, hangsúlyozva a gazdálkodás elmaradottságát: „Áltáljában véve a földművelés Békésben igen alsó fokán áll a műveltségnek." Először közöl adatokat a megye lakosságának (141 863 lélek) nemzetiségi összetételéről: anyanyelvét tekintve 93 664 magyar, 35 202 szlovák, 9707 román és görög, 3000 német és 290 zsidó a lakosok közül. Leírásában egyesítette a korábbi statisztikai irodalom, a helyi szerzők (Skolka, Hellebranth, Ágoston, Ecsedy) és különböző összeírások használható adatait. A megyéről szerepelnek a népességre, gazdálkodásra, a társadalmi, közigazgatási és művelődési viszonyokra vonatkozó legfontosabb tudnivalók, az egyes helységek leírása is sokkal részletesebb, mint a korábbi statisztikai munkákban, amelyeknél minőségileg magasabb szintet képvisel Fényes összegzése. A tudományok fejlődése és szétválása időközben még elérhetetlenebb ide168