Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

szült fogalmazvány volt az első részletes és komoly adatgyűjtésen alapuló tudósítás Békés vármegyéről. Megemlítjük, hogy a megyeleíráson kívül Bél kéziratos hagyatékában maradt még egy kötet, amely érdekes a vármegye története szempontjából. Az evangélikus vallás magyarországi történetéhez gyűjtött írások között található néhány lapnyi feljegyzés a pest-békési esperesség egyházairól. Ezen belül a szarvasi, csabai és berényi egyházak történetéről is akad rövid ismertetés, amelyet 1740 körül írhattak.

11 A korábbi igen gyér (és főleg téves) információkat közvetítő térképek után a vármegye első részletes és helyszíni ismeretekben nyugvó térképét 1722-ben készítette el Leopold Franz Rosenfeld mérnökkapitány a gyulai uradalom birtokosa, Harruckern János György számára.

12 Rosenfeld megbízatása a török kiűzése után kamarai kezelésbe vett gyulai uradalom eladományozása körüli eseményekkel függött össze, amelyek csak akkor zárultak le, amikor az időközben honosított Harruckern 1723. május 3-án magyar nemesi jogon is megkapta az uradalmat, amelybe a szegedi kamarai prefektus már három évvel korábban bevezette. A kamara 1720-22-ben ismételten összeíratta és felbecsültette a gyulai birtokot, ahol számos, addig ismeretlen pusztát találtak, néhány újabb falu is keletkezett.

13 Harruckernnek szintén érdekében állt, hogy pontosabb ismeretekhez jusson új birtokáról. A térképen, amelyet a ráírt szöveg állítása szerint sebtében és egyszerűen vetett papírra, Rosenfeld nem húzta meg az egyelőre még elég bizonytalan megyehatárokat, Békést és a szomszédos hat vármegye helyét csak nevük mutatja. Ezzel szemben sárga vonallal határolta körül a gyulai uradalom területét, amely nemcsak a megye legnagyobb részére terjedt ki, hanem átnyúlt Csongrád és Arad vármegyékbe is. Utólag hozzávetőlegesen jelölte be az Arad megyei Székudvar helyét, amelyet - mint írja - újabban vásároltak nyolc pusztával együtt az uradalomhoz. Rosenfeld térképe a korabeli Békés vármegye négy mezővárosát (mivel Gyula és Békés mellett Csaba és Gyoma falvakat is mezővárosnak vette), tíz faluját (idesorolva Kígyós pusztát) és 49 pusztáját (ezek közül 5 található az uradalmat körülhatároló vonalon kívül) tüntette fel. Összehasonlíthatatlanul pontosabban ábrázolja a megye területét Mikoviny Sámuel térképe.

14 Míg a vidéket különben jól ismerő Rosenfeld az egész uradalom, illetve vármegye területét aránytalanul adja vissza, szinte teljesen ellapítja, Mikoviny, mivel a Körösök vonalának ábrázolásában sokkal kevesebbet téved, a helységek egymás közti távolságait és az egész megye alakját viszonylag helyesen rajzolta meg. (Az ő térképe sem hibátlan azonban, Szarvas például majdnem egy vonalba került Gyulával.) Igen szép kivitelű, színezett térképét sárga keret szegélyezi, amelyen a fokbeosztás látható. Mikoviny 3 mezővárost (Gyula, Békés, Szarvas), 17 falut (a Sebes-Körös jobb partján ugyanis egy Kutas nevű falut is feltüntet)

15 és 37 pusztát vitt térképre. Mivel az 1746-ban megtelepült Komlós már faluként szerepel, megállapítható, hogy a térkép végleges formájában az 1746 utáni években készült el. Ismeretesek még további, Békés várme151