Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

előbb említett gyakorlati célú összeírások, felmérések, térképezések legfontosabb eredményeit sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Békés vármegye esetében joggal beszélhetünk felfedezésről, hiszen a hosszú török uralom miatt elfeledett, ismeretlen vidéknek, valóságos „terra incognitá"nak számított. Nemcsak a történeti, földrajzi munkák írói tudtak vajmi keveset az országnak erről a részéről, amely még évtizedekig határvidék maradt és távol esett az északnyugati országrésztől, az akkori politikai és kulturális centrumtól. Múltjáról az itt élők sem tudtak sokat, hiszen a népesség legnagyobb részt kicserélődött. Bár akadtak idős jobbágyok, akik emlékeztek régi határjelekre, nem volt történeti hagyományt őrző, hordozó birtokos nemesség és értelmiség. A történeti folytonosság megszakadásához az is hozzájárult, hogy nem mentődött át az újrakezdés idejére vármegyei, egyházi vagy főúri családi levéltár, amelyből meríthettek volna a megyében. A bécsi Udvari Kamara 1717-ben a vármegyei tisztikar rendelkezésére bocsátotta másolatban a vármegye 1561. évi adóösszeírását, e dokumentumnak köszönhetően sikerült a régi megyehatárokat megtartani, sőt helyenként kiterjeszteni a szomszédos vármegyék rovására.

4 Az országleírásokban és a térképeken Békés vármegyét illetően nagy zűrzavar uralkodott. A jezsuita történeti adatgyűjtés elindítója, Hevenesi Gábor 1689-ben adta ki Magyarország első atlaszát.

5 Ebben Békés vármegye helyén Arad, Csongrád és Torontál vármegyék osztoztak. Az előzőekben már részletezett Torontál-probléma sajátos módon jelentkezett Parschitius Kristóf kéziratos országleírásában.

6 Parschitius ír ebben egy „Bekes-", illetve „Bechevarmegyé"ről.

7 A két név azonosítása azt eredményezte, hogy e címszó alatt Becse (Törökbecse) és Becskerek (Nagybecskerek) vidékét, vagyis a Tisza és Béga szögében fekvő régi Torontál vármegyét ismertette. (Torontáli ugyanakkor Arad, Szolnok, Csanád és Bihar vármegyék közé helyezte.)

8 A Békés vármegyei helységek közül Arad vármegyénél található említés Szarvasról és Békésről, a gyulai várról a Bihar megyei várak között.

9 Röviden beszámol az 1566. évi ostromról, Kerecsényi sorsáról, majd a vár visszafoglalásáról, leírva részletesen a török védősereg megadási feltételeit is. Ezeket a várra vonatkozó adalékokat leszámítva, Parschitius kéziratát Bél Mátyás, illetve munkatársa nem forgathatta különösebb haszonnal Békés vármegye leírásánál. A linzi jezsuita kollégium rectorának,

"Michael Bonbardusnak 1718-ban megjelent topográfiájában már legalább valóban Békés vármegyéről olvashatunk néhány mondatot a megfelelő fejezetcím alatt.

10 A szerző értesült a vármegye 1715. évi helyreállításáról, főispánja nevét is megadja. Települései közül csak Békést említi, amelyről a nevét kapta a megye. A település helyét a Fehéres a Sebes-Körös (!) összefolyásánál keresi. A vármegye határait illetően jelzi, hogy megoszlik a geográfusok véleménye, mindenesetre három, Békéssel kétségkívül szomszédos vármegyét (Zaránd, Bihar, Arad) meg tud nevezni. Ilyen előzmények után, ezekkel az országleírásokkal összevetve értékelhetjük igazán a Bél Mátyásék által összeállított megyeleírást. A Notitiához ké150