Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése
Bélnek és munkatársának sikerült ugyan különböző forrásokból információkat szereznie, de sajnos nem támaszkodhattak egy, a vármegyét alaposan ismerő személy egységes és összefüggő leírására. A speciális részben következik a gyulai vár török ostromának és 1695. évi visszafoglalásának részletes leírása. Az utóbbi végén Bél megemlíti, hogy a minap eredménytelenül ostromolták a várat a Rákóczi-hívek (azaz a szentandrási felkelők).Tehát ezt a néhány sort 1735-ben, a felkelés évében toldotta be a kéziratba. Ezután a vármegye két mezővárosának, Gyulának és Békésnek a rövid ismertetése következik. A munka átmeneti, vázlatos jellegét mutatja, hogy Szarvast kifelejtették innen, holott tudomásuk volt róla, hogy szintén mezőváros, nem egyszerű falu. A megye területén osztozó három uradalomhoz tartozó falvak és puszták felsorolása után végül az 1561. évi összeírásban található puszták és elpusztásodott falvak listája olvasható. Békés vármegye e viszonylag rövid leírása terjedelemre és tartalmi gazdagságra nézve természetesen nem versenyezhet a Notitiában közöltekkel. Az 1735-ben kinyomtatott első hatalmas kötet egyedül Pozsony vármegye leírását tartalmazta, de ennek leírása folytatódott még a következő évben megjelent második kötetben is, amelyben ezenkívül Turóc, Zólyom és Liptó vármegyék leírása olvasható. A harmadik kötet Pest, Pilis és Solt egyesített vármegyék leírását foglalta magában. A pártfogó, III. Károly halála miatt nagy késéssel látott napvilágot a IV kötet, de még ez is csak öt további - Pozsony felől nézve Dunán inneni - vármegye (Nógrád, Bars, Nyitra, Nagy- és Kishont), leírását tartalmazta. Az ötödik kötetbe 12 dunántúli, végül az utolsó kötetbe 26 tiszántúli és Tiszán inneni (a Tiszától északra fekvő, ill. a Nógrád - Liptó vonaltól keletre eső rész) vármegye leírása került volna, ezek azonban már kéziratban maradtak. 48 A nyilvánvaló aránytalanságok magyarázatául több okot lehet felhozni. Bél és munkatársai általában kevesebb ismerettel rendelkeztek Magyarország távolabbi déli, illetve keleti területeiről. Bél jelezte a Prodromusban, hogy a messzebb fekvő tiszántúli és Tiszán inneni vármegyék leírásánál rövidebbnek kell lenniök; áthidalhatatlan akadályok előtt állnak ugyanis, mivel a tudományos munkákból is kevesebbet lehet megtudni ezekről a megyékről, különösen olyankor, ha városaik, mezővárosaik, váraik sem maradtak fenn. 49 A török hódítás hosszú időszaka valóban sok vármegyében eltüntette a múlt emlékeit és a tanúságul hívható történeti források jó részét. ATiszántúlon a nagymúltú városok, egyáltalán a települések és a várak száma amúgy is gyérebb volt, mint a fejlettebb, megkímélt Felvidéken. Nagy különbségeket mutatnak azonban az egy földrajzi régión belüli, egymással szomszédos megyék leírásai is. Láthatjuk ezt, ha Békés vármegye leírásával összevetjük a szomszédos Csongrádét, Biharét vagy Csanádét. Végül megjegyezzük, hogy Bél elsősorban nem is az arányos felépítésre törekedett. „Mikor másutt anyaghiánnyal küszködtünk, itt [Pozsony vármegyénél] majdnem a bőség nyomott agyon" - állapítja meg a Notitia előszavában, majd így folytatja: „nem az a célom, hogy egyes részleteket írjak Magyarországról, amit már sokan megtettek, és elég sikeresen is, hanem bőségesen és olyan 148
